A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"
97 különös eszközének esmérem, én kiváltképpen Tiszteletes Tudós, nemes és nemzetes Sinai Miklós Uramot, ki...Édes Leányomnak nemes Baranyi Erzsébetnek hites férje... aki Isten után Igazságomnak egyik különös világosságra hozója, és Tisztességemnek. ..megőrzője43. " Sinairól érdemes tudni, hogy Oxfordban is tanult és 1760- tól Debrecenben tanári állást kapott a Református Kollégiumban, ahol több újítást is bevezetett; köztük az utókor számára egyik legfontosabb, hogy - professzori felügyelettel - szétválasztotta a levéltári anyagot a könyvtáritól. Munkássága elsősorban a magyar protestáns egyház történetére terjedt ki. Ezenkívül a korszak egyik legnagyobb és legértékesebb (magyarországi viszonylatban is egyedülálló) könyv- gyűjteményével rendelkezett, amely később több gyűjteménynek - köztük Fáy Jánosénak - az alapját képezte44 45 46 47. Feleségével és gyermekeivel már kevésbé volt szerencsés, mint a tudományok területén: gyermekei hírhedtek voltak lopási és garázdálkodási ügyeikről, anyjuk pedig alkoholproblémáiról.43 Sinai sorsát jól jellemzi Kazinczy Ferenc 1808-as megemlékezése: “Ez a szüntelen tiszteletet érdemlő szerencsétlen öreg ez idén, 1808. Júniusának 27-dikén hala meg Debrecenben, életének mintegy hetvennyolcadik esztendejében40.” II. Miklós szerint Sinait az ő és felesége (Barak Mária) kérése, valamint az igazságérzet indította a segítségnyújtásra. Valószínűleg volt egy harmadik ok is, amely - a per tétjét tekintve - kézenfekvőnek tűnik: a javakból való részesülés. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de feltűnő volt számomra, hogy a forrásokban a családban két nővel kapcsolatban is felvetődik az alkoholprobléma, az említett Baranyi Erzsébet és I. Miklós felesége, Jászay Borbála esetében. Egy bizonyos Farkas Jánosné vallomásának kivonatában olvashatjuk: “A kérdéses asszonyság a pálinkának, de leginkább a bornak úgy annyira neki szoktatta magát, hogy mikor feljön a hava, egész egy hétig is eliszik. Az pedig minden istenadott hónapban legalább egyszer meg szokott lenni4'. ” Azt nem tudni, hogy eredendően mennyire volt súlyos az elített két nő “alkoholproblémája”, de a dolog gyökere nagy valószínűséggel a kor higiéniai viszonyaiban keresendő. A sokszor nem tiszta (fertőzött) folyók, kutak miatt biztonságosabbnak tűnt alacsonyabb alkoholtartalmú bort fogyasztani a folyadékpótlás során. Visszatérve a perre, 1763-tól kezdve tehát a prókátorokkal (Páhi Mihály, Takács János, Harmos János) Sinai tartotta a kapcsolatot, amely kettős természetű volt. Egyrészt tájékoztatást kapott az ügy menetéről, másrészt maga is megpróbált használható ötletekkel előállni: “ A Törvényeket, amelyek az én ügyömre alkalmazhatók voltak kiszedte Eő kegyelme, és a Rendes Prókátorok elméjére is terjesztette Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 43 Jókai Mór: im. 241. o. 44 Részletes ismertetést ad Kelecsényi Gábor a Múltunk neves könyvgyűjtői című könyvében 45 Jókai Mór: im. 243. o., A Baranyi-peren kívül élete végén még egy perrel és ellenlábasaival is meg kellett küzdenie. 1791-ben szuperintendenssé választották, de ugyanekkor ellenpüspököt is választottak. A per során készült vallomásokból kiderül, hogy Bihar vármegye currense körlevelet adott ki, melyben arra biztat, hogy ne Sinai Miklóst, hanem Vetsei Sámuel, böszörményi prédikátort válasszák püspökké. Az ügy' teljes anyaga (amely mintegy' tízévnyi időt ölel fel) megtalálható a Református Kollégium levéltárában 46 Kelecsényi Gábor: im. 185. o. 47 IV. A. 6/d. 203. k.
