A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században
közük volt az alább tárgyalandó témához4. A Baranyi família történetének megírása természetesen még nagyon sok és alapos kutatást igényel. A történetet egy testvérpárral érdemes kezdeni5, akik révén szerzett nemességet a család, ezek voltak: Mihály és László.6 Címeres nemeslevelet Baranyi László (I. László) 1642-ben, Abaúj vármegyében kapott. Ennek az I. Mihálynak két fia született (II. Mihály és I. György7), akik közül minket a kutatás szempontjából a fiatalabbik, I. György érdekel, noha kettőjük közül II. Mihály “futott be” nagyobb karriert, ugyanis 1688-89-ben bihar megyei másodalispán (subvicecomes) volt. Fia, akit szintén Mihálynak hívtak, debreceni főbíró volt 1724-35, míg György nevével legtöbbször a kereskedők neve között találkozunk. A család kezdetben Váradon, majd Debrecenben lakott. Tehát az említett I. Györgynek Fekete Máriával kötött házasságából született Miklós nevű fia, (a továbbiakban I. Miklós), akinek a nevéhez köthető a család fel- emelkedése. 1711-1717 között vármegyei főjegyző, majd másodalispán (1721-ig), ezután 1723-1725 között első alispán (vicecomes). Az ő élete során került a család birtokába a micskei dominium (uradalom), s a családtagok neve mellé ekkor kerül a “micskei” jelző8. I. Miklós először Ungvári Katával kötött házasságot, melyből három gyermek született: Mária, Sára és Miklós (a továbbiakban II. Miklós). A két lány nem érte meg a felnőtt kort. Tulajdonképpen innen számíthatjuk a több, mint egy évszázadon át húzódó “bonyodalmak” kezdetét, melyek még Jókai Mór fantáziáját is megmozgatták9. Ungvári Kata egy gazdag kereskedő, Ungvári Sámuel lánya volt. Az első feleségét, akitől Kata született, Bonyhádi Máriának hívták. Sámuel második felesége pedig nem más, mint Fekete Krisztina, Fekete Mária (I. György) feleségének húga, aki állítólag nagy ellenszenvvel viseltetett mostohalánya iránt. A fiú, II. Miklós születése előtt azonban olyan események történtek, amelyek alapként szolgáltak a későbbi pereskedésekben10.1. Miklós ekkor még Rákóczi oldalán harcolt és hosszabb ideig távol volt feleségétől, amikor is az asszonyt “tetten érték” a debreceni patikus, Kazay Sámuel segédével, Nempsovits Jánossal. Ennek a valóságos voltát nem tudjuk cáfolni és bizonyítani sem, de a legvalószínűbb, hogy az egészet Fekete Krisztina és Fekete Mária “szervezte meg”. 86 _________Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a Micskei uradalom gazdálkodásának... 4 Korábbi századokra vonatkozó utalásokat nem találtam, Nagy Iván “Bihar megyei előkelőbb nemes családként” említi őket rövid leírásában. (Magyarország családi címerekkel és nemzedékrendi táblákkal c. könyv I. k. Pest 1865.) 5 A Nagy Iván-féle családtörténeti munka és a Kempelen Béla nevéhez köthető mű (Magyar nemes családok címmel 1. k. Bp. 1911.) áttekintése során meglehetősen sok pontatlansággal és alapvető tévedésekkel is találkozhatunk. Többnyire megbízható információkkal szolgál Zoltai Lajos e témában írt tanulmánya: A Váradi és Micskei Baranyi család = Turul 165-177. A tanulmány egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nem tér ki külön Baranyi Gáborra. 6 Egyes művek szerint Mihály (I. Mihály) 1627-ben Zaránd megyében szerzett nemeslevelet. Mindenesetre az 1642-es címer feltűnően hasonlít a később a család által használt címerekre, így az 1642-es dátum tűnik biztosnak. Kempelen Béla: im. 383. 7 A család két fő ága közül az egyikbe II. Mihály, a másikba az I. György utódai tartoznak. * 1711-1726 között már adományt szerzett Pósalaka, Telkesd, Telegd helységekre valamint Bosod, Vekerd és Nagy-Kemény pusztákra is. 4 Jókai Mór: Egetvívó asszonyszív Budapest, 1992. 10 Zoltai Lajos pontos ismertetést ad, im. 173-177.
