A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
254 Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak. A Szilágyi Bőrgyár Ez esetben is olyan gyáralapításról van szó, ahol a család már sok generáción keresztül, több mint száz év óta dolgozott a szakmában. A Szilágyi cég eredete 1820-ra tehető. Az alapító ős ugyancsak tímármesterséget folytató családból nősült, amikor Csontos István tímár Rákóczi utca 30. szám alatti mester leányát vette feleségül. Ebből a házasságból hét fiú született, s ezek mindegyike a bőrös szakmában maradt. A Szilágyi-féle gyár kézműipari szintű, közvetlen elődjének megalapítója az immár harmadik generációhoz tartozó az a Szilágyi István volt, aki 1884-ben született Debrecenben. Ő, az I. világháború alatt a 16-os közös huszároknál szolgált ás 1934-ben a háborúban szerzett betegségében hunyt el. Haláláig töretlen szorgalommal dolgozott, és sok vonatkozásban jól megalapozta a jövendőbeli gyár létesítését. A háború után leszerelve 1919-ben önállósította magát. Tímármü- helye a Teleki utca 36. szám alatt feküdt. Itt eleinte csak fekete zsíros bőröket állított elő. Ebben nagy segítségére volt az ugyancsak tímár családból származó felesége, Szabó Juliánná, aki olyan gyártási folyamat tudója volt, hogy csodálatosan szép, mindig azonos tónusú fekete bőrök előállítására volt képes, ami miatt a Szilágyi műhely termékei rendkívül keresettek voltak. A hivatalos elismerés sem maradt el, mert az 1926-i évi debreceni kiállításon aranyérmet nyert a cég. 1927-ben, Budapesten ezüst díszéremmel, 1928-ban az Iparegyesületi kiállításon (Budapesten) újból aranyéremmel tüntették ki Szilágyiékat, akik 1932-ben elnyerték az „ezüstkoszorús mesteri” cimet is.14 A mester halála után felesége özvegyi jogon folytatta iparát, abban a műhelyben, amelyben Debrecenben először alkalmazta a férje a forgóhordós csávázást, mert addig csak a „gödörcsávázás” volt itt használatos. Szintén Szilágyi István volt az, aki a húszas évek elején motollát, faragógépet, és ránckiverő gépet is alkalmazott, miközben 5-6 segédet foglalkoztatott. 15 14 Országos Levéltár 19. MNB 17. doboz 6., és HBML IV.B. 1406/g 1939/1146. és HBML VII.d 66. és 79., A magyar ipar almanachja 292.1. 15 Lechner Lajos: Lm. 113.1., és DKK 1902., 1909., 1912., 1915. évekre, valamint Debrecen és Hajdú vármegye ipari és kereskedelmi szakclmtára (Sz: Farkas Ferenc, D.,1947/123.1. '
