A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

9

lálta a szeget, hogy Anonymus Ohat kun vitézének utódai azon a "nagy földön" nem csak egy falut birtokoltak. Abban is igaza volt, hogy az első földesúri család kihalt. Majd látjuk, hogy nem a XIV. században, hanem az 1270-es évek előtt.

Lássuk mit írt Szűcs István: " E nagy terjedelmű, és a várostól legtávolabb - hat mérföldre - eső puszta, Debreczentöl nyugotra, a Tisza folyam balpartján, Egyek helység közelében fekszik. Béla király névtelen jegyzője könyvének 28-dik fejezete szerint, azon földdarab, Ohat vagy Hohat nevű kun vitéz részére szereztetvén meg Árpád alatt; a vidéket későbben is Hohat maradéki bírták. — Az itteni népes község a XVI. század végén pusztulhatott el...8 Szűcs még nem céloz arra, hogy Ohat leszármazottainak lehettek-e más falvai Ohaton kívül.

Az 1870-es évek végétől tisztázott volt: a Gesta Hungarorumban kun vitéznek nevezett Ohat la latin szövegben Hűhót/ Dorogmával szemben, ahol Anonymus írta, kapott birtokot és névadója lett egy Árpád-kori falunak, melyet elnéptelenedése után Debrecen városa szerzett meg. Nekünk szükségtelen akár csak érinteni is, hogy mennyi az Anonymus regényes müvében, ami a honfoglalás korára érvényes, és mennyi az, ami saját kora, a XII-XIII. század fordulója tudatos visz- szavetítése. Figyelembe kell vennünk, hogy 1880 körül sem azt nem láthatták, hogy "... a honfoglalástörténetbe beilleszti számos, az ő korában élő nemesi nemzetség birtoklásának kezdetét, jórészt családi hagyományok alapján", sem azt, hogy Huhot-Ohat kun - Cumanus elnevezése Anonymus anakronizmusa, mint az általa szintén kun-nak nevezett Tárcái és Csepel esetében. A kumán - kipcsak, tehát kun nép a XI. században jelent meg Kelet-Európábán, korábban Nyugat- Ázsiában éltek. A XI. században a magyar nyelvben a 'kun' keleti nomádot jelentett, elsősorban besenyőt és uzt. A szó a század végén lett használatos a kipcsak kománokra.9 Ohat vitéz származására még visz- szatérünk.

8 Szűcs i.m. I. 20.

9 Az idevágó latin szöveg: "...ubi etiam per gratiam Árpád ducis cuidam Cumano milite nomine Huhot, magnam terram aqusiverunt, quam posteritas euius usque nunc habuerunt." lásd Scriptores Rerum Hungaricarum...I-Il. /Edendo operi praefuit Emericus Szentpéterv. Budapestini, 1937./1. 70. - Anonymus célkitűzésének értékeléséhez az idézetet lásd Gvörffv György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. /Bp. 1958./ 95. - Anonymus Cumanus népnevére, a kumán-kipcsakokra lásd Gvörffv György: A kun és komán népnév eredetének kérdéséhez. In: A magyarság keleti