A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői

Átrendeződött a függetlenek tábora is, 1874. február 26-án megalakult az Egyesült Közjogi Ellenzék, vezetői Simonyi Ernő, Helfy Ignácz, Orbán Balázs, Mocsáry Lajos. Az új pártból május 17-én alakult meg a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt.62 A választó nehezen tudott lépést tartani a politikai változásokkal, ezért a soronkövetkező választáson változatlanul az ismert politikusok maradtak az érdeklődés középpontjában - függetlenül attól, hogy politikai magatartása változott-e. A szabadelvű párt ezért kedvező pozícióból kezdte meg a választási felkészülést. Az ellenzék nehéz helyzetben volt, hiszen azokról a politikusokról - pl. Tisza Kálmánról - kellett bebizonyítani, hogy érdemtelenek a bizalomra, akik több éven át képviselőik voltak.

1875. április 25-én alakult meg a debreceni Negyvennyolcas Függetlenségi Párt a városháza udvarán, kb. 3000 ember jelenlétében. Az eseményre Debrecenbe érkezett a párt több országos vezetője Simonyi Ernő, Helfy Ignácz, Gál Mihály és Patay István Sor került a választókerületeknek megfelelő pártkerületek szervezésére is.63 A Szabadelvű párt képviseletében Tisza Kálmán kereste fel Debrecent és mondott választási beszédet.64 A július 1-én lezajlott választáson a szabadelvű párt győzelmet aratott, a mandátumokat Tisza Kálmán, Kiss Lajos és Molnár György szerezte meg. Az ellenzék színeiben Verhovay Gyula újságíró, Simonyi Ernő és Patay István az ellenzéki pártvezető egyéniségei indultak.65 A választók bizonytalanságát érzékelteti, hogy a szavazásra jogosultak egyharmada nem ment el a szavazásra.

1878. október 19-1881. június 2. A választással egy időben zajló boszniai okkupáció jó alkalmat jelentett a kormánnyal szemben álló politikai erők éles sajtó támadásaira 1878. június 14-én Debrecenbe érkezett Tisza Kálmán a szabadelvűek választási kampányának megnyitására. Kíséretében volt Jókai Mór, akinek Debrecennel igen jó kapcsolata volt. Tisza Kálmán a Kollégium udvarán mondta el választási beszédét. A függetlenek szerint "Az egész beszéd oly mit sem jelentő, oly hideg, aminőt még nem mondott a polémia mestere." A Debrecen című lap rendszeresen kritizálta, ócsárolta Tisza 1875 óta végzett mun62 Jónás Károly i.m. 136.

63 Debreczen. 1875. április 21.

64 A függetlenek írják Tisza Kálmán szerepléséről „Habozás, nagynevek-eszme nélkül. Ezek jellemzik Tisza Kálmán beszédét. „Debrecen. 1875. május 30.

65 Jónás Károly i.m. 136.

47