A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban

A március 15-iki kezdeményezés, bármilyen szerény volt is eszközeiben és a megindítók személyében, de mégis valóságos forradalom volt — nem a trón ellen, de az összes fennálló intézmények ellen ... Ez az egy nap több közjogi és társadalmi átalakulást idézett elő, mint amennyit rendes lebonyolítás mellett egy század alatt keservesen kivívhatott volna a nemzet. A legtisztább értelemben vett forradalom volt ez, amely összezúzta az ősi korhadt intézményeket, letörte a nép kezéről a rozsdás láncokat, s a félmilliónyi nemességgel egyenrangra emelte a tizennégymilliónyi honpolgárt: megteremté a teljes magyar nemzetet.”5

Ez a késői visszaemlékezés is azt igazolja: Jókai a márciusi forradalom eseményeiben játszott aktív szerepe tudatosan vállalt tevékenység volt.

A márciusi napok után nehéz követni Jókai útját. Életemből, Életem regénye, Emlékeim, Emléksorok című műveiben is csak nagyon röviden ír a koranyári eseményekről. Politikai szerepe váratlanul csökken. Túl fiatal. Ezért nem jelölhető képviselőnek. Felvetődhet a kérdés: miért szorult háttérbe a márciusi forradalom egyik vezére? A válasz alighanem az, ami Petőfinél: nem került be az országgyűlésbe. Másrészt az 1848-as év nyarán talán már nem is volt szükség március 15-e hőseire? Azt hiszem, háttérbe- szorulása a magyar forradalom sajátos fejlődéséből adódik. A döntést nem a pesti forradalom hozta, hanem a király és az országgyűlés kompromisz- szuma. Az áprilisi törvények után elégedett volt a nemzet, nem akarta továbbvinni a forradalmat, lezártnak tekintette. Sőt félt a tömegmozgalmaktól. így a forradalmár Petőfi, de Jókai is „politikai vákuumba” került. Az egyetlen lehetőség a hírlapírói munka volt. Tovább szerkeszti az Életképeket. Nemzetőr természetesen. Különféle, de kétségtelenül másodrendű „munkát” végez. „Voltak igen szép ábrándjaink, ami csak költői kedélyekben fogalmazódhattak: de valljuk meg, hogy biz azok csak ábrándok voltak. Ilyenek voltak a testvéresülési ünnepélyek. Mi összehívtuk a szerb, a román, a horváth fiatal írókat; kölcsönös fogadást tettünk velők, hogy elnémítjuk a testvérgyűlölet hangjait hazánkban s a közös szabadság érdekében egyetértve működünk ezúttal. ... Meghívtuk a bécsi fiatalságot Pestre, s azok el is küldték hozzánk üdvözlő deputációjukat. Nagy díszebédet rendeztünk tiszteletükre.”6

Másodrendű szerep az, amit a nyári hónapokban betölt. Pedig elvbarátai a Március Tizenötödike című lapban folytatják a harcot. Miért nem csatlakozott hozzájuk? A Március Tizenötödike körül a legradikálisabb emberek tömörültek. Tőlük Jókait sok minden elválasztotta Ekkor nagyon sokan arra az álláspontra helyezkedtek: minél hamarabb teljes rendet kell teremteni az országban! Bizonyos nemesi előítéletei is elő-előbukkannak. Több ízben csőcseléknek is nevezte a pesti tüntetőket. Az olasz segély kérdésében Vörösmartyhoz hasonló állásponton van: meg kellene adni a segélyt, hátha akkor mi békén maradhatunk.

Ezek a tények igazolják Spira megállapításait Jókai helyét illetően a Tizekben.

Ezekben a hónapokban Jókai távolodik Petőfiéktől Kossuth felé. Míg

5 Uo. 436. old.

6 Jókai Mór: Életemből. Bp. 1967. I. köt. 196. old. és Juhász Géza: Az írók szerepe. In: A szabadságharc fővárosa Debrecen 1849 január—május (Szerk.: Szabó István) Debrecen, 1948. 304. old.

26