A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban
Közismert, hogy a „Tizek” nem volt egységes politikai csoport. De az valószínű (ezt igazolják Jókai márciusi lépései), hogy Jókai Petőfihez közelálló politikai nézeteket vallott, s mint később látni fogjuk, ezeket az ideákért tenni is mert! Spira György 1948-ról szóló művében írja: „Legmesszebbre jutott el Petőfi, aki jakobinussá lett, viszont Vachot, Tompa, Jókai elmaradtak tőle. Egyesek nem haladtak tovább a gironde álláspontjánál, mások megálltak Danton nézeteinél. Annyi azonban bizonyos, hogy Jókai is messzebbre jutott a nemesi reformpolitika balszárnyának nemesi politikusainál.”2 Jókai szerepe a márciusi forradalomban A gyorsan sodródó események forgatagában 1848. március 9-én az Ellenzéki Kör vezetői a Fiatal Magyarország íróit kérték meg, hogy fogalmazzanak meg egy petíciót, amelyben a nép követelései kifejeződnek. Ekkor Kossuth már felterjesztette felirati javaslatát. így igen lényeges, Kossuth programjától mennyire tér el a pesti megfogalmazás? Ismeretes, a 12 pont túlmutat a feliraton. A 12 pont megfogalmazói: Irinyi József, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál, valamint Bulyovszky Gyula. Milyen szerepe volt Jókainak a 12 pont megszövegezésében? Nemcsak stiláris. Ezt látszik igazolni, hogy 14-én az Ellenzéki Kör gyűlésén Jókai az elnökségben foglal helyet. Nem szólalt fel, de március 15-én az események aktív szereplőjévé válik. A Pilvaxban a következő beszédet mondta: „Testvéreim! A pillanat, amelyet élünk, komolyabb teendőkre szólít bennünket: Európa minden népe halad és boldogul, haladunk, boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság és egyetértés! Követeljük jogainkat, melyeket eddig tőlünk elvontak, s kívánjuk: hogy legyenek azok közösek mindenkivel!... Ezen jogokat követelni tartozik a nemzet s bízni önerejében ... Egyenlőség, Szabadság, Testvériség!”3 4 De a későbbiek folyamán beszédet mond még e napon a délelőtti órákban a nyomda előtt, majd este a városház terén is/' Ismert tények bizonyítják, hogy Jókai 1848. március 15-én a forradalom egyik vezető személyisége volt. Szerepe közel áll Petőfiéhez e napon, vagy egyenértékű vele! Érdekes azonban, hogy sem a Közcsendi Bizottmányba nem került be, sem a március 17-én kijelölt bizottságba, amely a sajtóügyek rendezését hivatott ellenőrizni. Nem találjuk a márciusi 17-i népgyűlés szónokai között sem. Aligha hihetjük, hogy már ekkor elkezdődött volna távolodása a Tizek politikai koncepciójától. Erre a kérdésre csak az adhatna biztos választ, ha hitelt érdemlően sikerülnek tisztázni, hogy a március 27-i népgyűlésen felszólalt-e Jókai? Mert adat nincs rá, hogy szónokolt volna. Érdekesen nyilatkozik március 15-éről későbbi művében: „Negyven év múlva, akik politikával foglalkoznak, szeretik e szót, forradalom elkerülni, s helyette az 1848/49-i évek korszakát a magyar szabadságharc címével jelölik. 2 Magyarország története III. köt. (Szerk.: Mérei Gyula—Spira György) Bp. 1961. 359. old. 3 Jókai Mór: A magyar nemzet története I—II. Bp. 1869. II. köt. 429. old. 4 üo. 433. old. 25
