A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Béres András: Irodalomtörténeti források a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban
IRODALOMTÖRTÉNETI FORRÁSOK A HAJDÚ-BLHAR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Béres András Irodalmi érdeklődésű kutatók időnként megfordulnak a Levéltárban s a levéltárosok segítségével olyan adatokat igyekeznek feltárni, amelyek egy-egy író, költő életútjához kapcsolódóan eddig kevéssé ismert vagy ismeretlen mozzanatokat világítanak meg. Jelenlegi ismereteim alapján szeretném bemutatni a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban ma hozzáférhető irodalmi forrásokat. Nem tehetem ezt csupán a teljesség igénye nélkül, mivel a belső feldolgozó munka még sok, eddig kézbe nem került irodalmi értékre irányíthatja majd a figyelmet, amelyek egy-egy alkotó élet szempontjából az irodalomtörténet számára igen hasznos lehet. A levéltár elsősorban a történettudomány kincsesháza, kutatóbázisa, de anyagában szórványosan irodalmi értékeket is találhatunk, amelyek gazdagíthatják ismereteinket, bővíthetik eddigi tudásunkat. Ez a kutató, feltáró munka nagy figyelmet kíván. Az egyes levéltári fondokban rejtőző irodalmi vonatkozású értékek csak akkor szólalnak meg dokumentatív erővel, ha korhoz, személyhez, eseményhez kötve tudjuk bemutatni, s megfelelő módon feltárjuk. Adott esetben segítségükkel új megvilágításba helyezhetünk életműveket, egyes alkotásokat, amelyeknek eredetét mindeddig homály fedte, vagy teljesen ismeretlen adatok kerülhetnek kezünkbe, amelyekkel egy írói arcot pontosabban kirajzolhatunk. A levéltár természetesen kutatási szabályzatának betartása mellett az érdeklődőnek rendelkezésére áll, hogy ambícióit, a tudomány iránti érdeklődését minél jobban kielégítse, s irodalmi hagyományainkat gazdagítsa, de apró sikerekért is tudatosan kell vállalnia e munka időigényes hátrányát, amelynek feloldásához talán ismertetőnkkel is hozzájárulhatunk. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban található irodalmi adalékok esetében a feldolgozásra két lehetőség kínálkozott. Ha költők, írók névsorát betűrendben követjük, felborulhat az értékrend, vagy akarva-akaratlanul egyik vagy másik nagyobb súlyt kaphatna. Ezért a kronológiai rend látszik célszerűbbnek, mert ezzel elkerülhető a lexikális jelleg, amely egy adatfeltáró munkának nem lehet feladata. Az említett költők, írók: Báró Várkonyi Amadé László 1703, Bessenyei György 1744, Péczeli József 1750, Földi János 1755, Fazekas Mihály 1766, Kölcsey Ferenc 1790, Arany János 1817, Petőfi Sándor 1823, Jókai Mór 1825, Ady Endre 1877, Nadányi Zoltán 1892 és Szabó Pál 1893; a születési évszám szerinti sorrendben szerepelnek. Kevés kivétellel mindőjük kapcsolódik Debrecenhez vagy ehhez a tájhoz, a személyiségük irodalmi életünkben meghatározó jellegű, de feltétlenül figyelemre méltó. Tulajdonképpen három évszázadra tekinthetünk vissza, amely a magyar 9 Évkönyv IX. 129
