A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkori települési, közlekedési és árucsereviszonyai
A BERETTYÓ-VÖLGY KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSI-, KÖZLEKEDÉSI- ÉS ÁRUCSEREVISZONYAI Dankó Imre Bihar megye középkori történetével többen foglalkoztak és így a Berettyó- völgy történetével is, ami Bihar megye kialakulása óta mindig szerves része ennek a több kistájból álló közigazgatási egységnek. Bunyitay Vince egyháztörténeti szempontok alapján elsőként készített összefoglalást a megye egy része településeiről.1 K. Nagy Sándor nagyszerű helyismerettel rendelkezett és Bihar megye aprólékos ismertetésénél inkább ezt, mint a történeti kutatásokat hasznosította.2 Történeti vonatkozásban Römer Flórishoz, Ipolyi Arnoldhoz és Bunyitay Vincéhez utasította olvasóit.3 Römer Flóris bihari útjának egyes feljegyzéseit csak napjainkban adtuk közre.4 Mindezek és még sok más, itt most fel nem sorolható korábbi kutatás, feldolgozás eredményét foglalta össze Jakó Zsigmond, illetve részletekbemenő, eredeti levéltári kutatásokon alapuló, minden elérhető középkori oklevél, irat feltárásával és felülvizsgálatával megírta Bihar megye középkori történetét.5 Jakó Zsigmond 1940-ben megjelent összefoglalása valóságos kézikönyv, adatai aligha szaporíthatok, megállapításain az esetlegesen még ezután előkerülő adatok sem változtathatnak. Arra, hogy ez valóban így van, két példát is hozhatunk fel. Az első Mezősi Károly, aki az 1692. évi összeírás alapján ismertette Bihar megye XVII. századvégi települési képét, változásait; alapul, kiindulási pontként szükségszerűen Jakó Zsigmond művét vette.6 Hasonlóképpen járt el Györffy György is, aki Magyarország Árpád-kori földrajzában ugyancsak Jakó adataiból indult ki.7 Györffy György munkája, ami történeti földrajz, tárgyát tekintve a lehető legközelebb áll hozzánk, amikor a Berettyó-völgy középkori települési-, közlekedési- és árucsereviszonyait vizsgáljuk. Vizsgálódásaink nem alapulnak új, eddig feltáratlan, az előzőekben említett feldolgozásokban nem szereplő adatokon. Azonban mégsem ismétlésről, már korábbról ismert adatok újbóli közreadásáról van szó. Hanem arról, hogy egy kevéssé ismert tájra, a Berettyó-völgyre vonatkoztatva 1 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I—III. Nagyvárad, 1883—- 1884. 2 K. Nagy Sándor: Biharország. I—III. Nagyvárad, 1884—1888. Vö.: Bihar vármegye és Nagyvárad (Szerk.: Borovszky Samu) Bp. é. n. (1901.) 3 K. Nagy S.; i. m. I. 7—8. old. 4 Sz. Máthé Márta: Römer Flóris bihari munkássága. A bihari útinapló. DMÉ. 1974. Db. 1975. 283 345. old. ■5 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 5. Bp., 1940. 6 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején (1692.), Bp. 1943. 7 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1966. 5
