A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
bérében egyes cionisták mozgolódni kezdtek. A mozgalomhoz tartozott dr. Lukács Zoltán, aki már korábban megindította a Zsidó Renaissance könyvtár sorozatot, s kiadta Ady Endrének a zsidóságról írott cikkeit. 1919. február 4-én a Zsidó Kultúregyletben Ady Endre és a zsidóság címen tartott előadást.75 A Társadalomtudományi Társaság egyébként megtervezett programját csaknem teljesen megvalósította, az utolsó előtti előadásról még van hírünk. Ez ismét Kempner Magda nevéhez fűződik: a francia filozófiáról tartott ismertetést.76 A társaság 1919 januárjában egy könyvet is kiadott, melynek anyagát még 1914-ben írta Kerekes Manó, Ágoston Péter, Salamon Ernő, Simonyi Ernő, Hegedűs Árpád és Bíró Márk.77 Az irodalmi élet A váradi irodalmi életet, a haladó írók-publicisták szervezkedését Ady Endre halálának híre indította meg. A város értelmisége őszintén gyászolta a költőt, s azonnal megindították a gyűjtést egy Ady-szoborra.78 Méltó Ady- emlékünnepséget terveztek Váradon. Ady Endréné később nyilvánosan mondott köszönetét a városnak.79 1919. február 10-én ülést tartott a Szigligeti Társaság választmánya, s elhatározta, hogy „az intenzív munkásságot újból felveszi, s evégből érintkezést keres a nagyváradi hivatásos írókkal és művészekkel”. De a társaság ezúttal elkésett: a váradi írók február 15-én bejelentették, hogy Ady Társaságot alakítanak. Nem titkolják, hogy az új írói csoportosulás Ä Holnap nyomdokain kíván haladni. „Minden jel megvan arra, hogy amint A Holnap új eszméket és új irányt adott a magyar irodalomnak, így az Ady Társaság is a szabadabb idők szellemében megerősödve fogja irányítani a kultúrmagyarság figyelmét.”80 Az alakuló ülést február 19-re tűzték ki. A társaság programjának ismertetésére Antal Sándor, Tabéry Géza, Nadányi Zoltán, Zsolt Béla és dr. Nagy Mihály vállalkozott.81 Az ülést a városháza dísztermében dr. Nagy Mihály nyitotta meg. A programot Zsolt Béla fejtette ki. „Célunk az alkotóművésznek kedvet adni a termeléshez, a tömegeket, az eddig kizártakat művelni, a lelkeket megmunkálni”. Az új társaság kéthetenként megjelenő folyóiratot tervezett Nadányi Zoltán javaslatára egyhangúlag Antal Sándort választották elnöknek.82 Antal Sándor méltatta a társaság névadóját, elsősorban azért, 75 Nagyvárad, 1919. febr. 5. 76 Nagyvárad, 1919. márc. 14. 77 Nagyvárad, 1919. febr. 15. A progresszív eszmék terjesztése az iskolában. Szerk.: Kerekes Manó. Ism.: dr Nagy Mihály. 78 Nagyvárad, 1919. jan. 29. 79 Nagyvárad, 1919. febr. 14. Adyné Lukács Ödön helyettes polgármesternek, valamint a Bihar megyei és nagyváradi újságírók szabad szakszervezetének mondott köszönetét. A híradás szerint szépen növekszik a szoboralap összege. 80 Nagyvárad, 1919. febr. 15. 81 Nagyvárad, 1919. febr. 19. 82 Antal Sándor (1882—1944). író, újságíró. Öt évet Németországban és a skandináv államokban töltött. Váradra hazatérve a modern magyar irodalom propagátora. 1908-ban ő írt előszót A Holnap című antológia első kötetéhez. 1919-ben a Vörös Újság belső munkatársa. A fehérterror elől Csehszlovákiába menekült, ott a pozsonyi Népújság főszerkesztője volt. Koncentrációs táborban halt meg. 139
