Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

52 Lehet a mozdony tengelyeit közvetlenül is meghajtani, pl. külön motorral mindegyik tengelyt. A közvetlen meghajtás nagyon elterjedt főként a többmótoros rendszerben, bár vannak hátrányai is, pl. a kerekek könynyebben megcsúsznak. Közvetlen meghajtást tanulmányozott a páris—orleansi vasút egyenáramú villamosításával megbízott francia bizottság az USA-ban ; az amerikai mérnökök azonban inkább a Kandó-féle meghajtásra hívták fel figyelmüket.

1) 1921-ben a franciák 1500 V-os egyenáramú mozdonyokra hirdettek pályázatot. Egy amerikai, egy sveijci és a Ganz-gyár mert vállalkozni a súlyos feltételek mellett. A megbízatást a Ganz-gyár kapta; a csatlórúdas, 4000 lóerős, 132 tonnás, 4 motoros mozdonynak a tervrajzait nemcsak hogy megvették a franciák, hanem a gyártól két mozdonyt is rendeltek. A Kandó-féle tökéletesített hajtóműves, 1925-ben szállított mozdonyok még külön jutalomban is részesültek, mert 130 km/ó sebességgel is nyugodtan száguldtak. Kandó nemcsak mint elektromos mérnök kiváló, hanem mint gépszerkesztő is elismert szaktekintély volt az egész világon. Az amerikai Westinghouse-Társaságnak főleg hajtóművek szerkesztésében több éven át volt műszaki tanácsadója; mint ilyen több hónapot töltött Pittsburgban 1927-ben. Az osztrák vasútak részére 1927/8-ban két osztrák gyár 22 darab egyfázisú nehéz tehermozdonyt készített Kandó-féle alvázzal, esatlóruddal, háromszöggel. Ezek az 1280 sor., E tipusú mozdonyok igen jól futnak a kanyarulatokban, alvázuk rendkívül erős.

2) r D) A M. Kir. Államvasutak villamosítása. I. Az úttörés. 1923. okt. 31-én első próbaútját járta a próbamozdony!; a szerkezetet illetően kellett több kérdésre felelni, pl. arra, hogy a fázisváltó mennyire terhelhető túl, vagy hogy a fázisból való kiesés mekkora üzemzavarral jár. De a kérdésnek legfontosabbja mégis az volt, hogy az egyfázisú gép járása mennyire zavarja az István-telki főműhely háromfázisú hálózatában az egyes fázisfeszültségeket; az alagi pályán végzett próbajáratok idején végzett mérések azt mutatták, hogy a mozdony járása nem zavarja a hálózatot. Vitéz Verebély László, a műegyetem professzora, a M. Á. V. villamosítási irodájának vezetője, Kandó kiváló munkatársa, 1924-ben a londoni energia-világkonferencián a hétéves munkáról számolt be, bemutatva egyúttal a villamosításra vonatkozó tervezetét. Előadása nemcsak azért keltett feltűnést, mert olyan elvet hirdetett, amit Kandó előtt senki, t. i. a vasútüzemnek az ország általános energiahálózatába való beállítását, hanem *) Zelovich i. m. Budapesti Szemle. 1932. aug. 148. old. 2) .Organ." 1927. évf. 22/3. sz. 502. old.