Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

45 Ez a külföldi bencés fellendülés, de a világiak körében is nagy mére­tekben kibontakozó tudományos képzés nem maradhatott hatás nélkül nálunk sem. Pálffy főapát utóda alatt már négy bencés tanult a nagyszombati egyete­men, hogy a fömonostor iskolájában annál eredményesebben taníthassák a szerzetes növendékeket. Az utolsó nagy török megmozdulás 1683-ban meg­akasztotta ugyan rövid időre a tanítást, de az 1690-es években újra komoly tanítás folyt az iskolában. Eleinte mégis csak a hároméves filozofiai tanfolyam működött. A rendszeres hittudományi kurzus felállítását is tervbe vették, azért 1698-ban egyszerre hét bencés növendék tanult ismét a nagyszombati egyetemen. A pannonhalmi iskolában előadták a logikát, dialektikát, fizikát, metafizikát és arithmetikát. Hogy milyen alaposan ment a tanítás, arra jel­lemző, hogy míg egyrészt a görögökig visszanyúltak a filozofiai rendszerek ismertetésében, addig másrészt koruk legutolsó elméleteit is tanulták, köztük Descartes hipotéziseit. Az iskola uj megszervezésében nagy érdemei voltak Resch Jánosnak, ki a bölcseletnek és mindkét jognak doktora volt és 1692-ben jött a magyar bencések közé Oberaltaichból. 1 A négyéves theologiai tan­folyam 1702-ben nyilt meg Pannonhalmán, de első tanára nem a nagyszombati egyetemen végzettek közül került ki, hanem a salzburgi egyetemről haza­került Haas Amand lett. Itt is külföldről jött bencés, a bajor Wenzl Alfonz szervezte meg a fakultást. 2 A Rend újabb munkakört vállalt 1674-ben. A modori lutheránus gim­náziumban elvállalta a tanítást. Nem volt teljes a gimnázium, mert a poezist és rhetorikát nem tanították benne Az új munkakör új feladatok elé állította a Rendet. Tanárok képzéséről kellett gondoskodnia. Ez két éves bölcseleti tanfolyamon történt. Minthogy egyelőre kevés tanárra volt szükség, nem tanulta ezt a tanfolyamot minden növendék, nem is volt állandó ennek műkő dése és nem is volt a tanárképzés helye mindig Pannonhalma. Pannonhalmán kivül majd I ihanyban, majd Bakonybélben működött a tanárképző főiskola. Rendesen megelőzte a theologiai tanfolyamokat. A tanárképző tárgyai a régebbi filozofiai kurzussal részben egyeztek : logika, metafizika Aristoteles nyomán, de Sz. Ágoston figyelembevételével, azután a történelem, mennyiség­tan és fizika, szóval az artes liberales, de magasabb fokon. 3 A Rendben megvolt a törekvés már a XVIII. században, hogy munka­erejét teljesen a tanítás ügyének szentelje 1773-ban vállalkozott volna a jezsuitáktól elvett intézetek átvételére, de egyelőre sikertelenül. Csak 1776-ban, illetve 1780-ban a komáromi gimnáziumot sikerült megkapnia, de a Rend közeli feloszlatása miatt csak néhány évig tanítottak benne bencések. 4 A magasabb képesítés természetszerű következménye volt a nagyobb méretű irodalmi működés. A renaissancetól megindított szellemi mozgalmak, 1 U. o. IV. 525-530. II. 1 U. o. 533. I. J U. o. IV. 530., V. 679., 687., IX. 215—234., XI. 683. II. « U. o. V. 693. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom