Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895
27 A tanácskozmány, melyen egyházi előkelőségeken kivül a nádor is résztvett, a kitűzött időben összeült. Határozatát Lósy a király megbízottjaként adja tudtára (szept. i.) a győri káptalannak. A püspök erőszakos házfoglalása helytelen cselekedet, a becsár csekély. A káptalan helytelenül cselekedett, mikor oly makacsul követelte vissza a házakat, holott az egyháznak és hazának egyaránt hasznára váló célra történt a foglalás ; mindamellett a püspöknek kötelessége lett volna kártalanítani a káptalant és házgazdákat. Hogy pedig a jövőben semmi ilyesmi meg ne történjék, adjon ki a püspök és a Jézus-társaság biztosító okiratot a káptalannak, minek megtartására a prímás részint ő fölségétől reá ruházott, részint saját főpapi tekintélyénél és hatalmánál fogva kötelezi őket, fentartva magának s utódainak a jogot mindazok megfenyítésére, kik az okiratokban kikötendő biztosítékokat átlépik. 1 Minthogy a káptalan szívósan ragaszkodott megsértett jogának teljes helyreállításához, a közeledés és igy a kiegyezés a két fél közt egyre húzódott. Lósynak ez nem tetszik. Meginti (1638. március 23.) a káptalant. A levél hatott; a káptalan (ápril havában) késznek nvilatkozik a kiegyezésre. Lósy örömét jelzi. De korán volt, mert a káptalan újra megkötötte magát. Tudtára adja Lósynak, hogy nem tud belenyugodni a nagyszombati határozatba, általa jogai nincsenek orvosolva, más elintézést kér. Nevezzen ki a primás bizottságot, mely a házak megbecsülése után a telkeket nyilvánítsa a káptalan tulajdonainak, a lakókat meg kártalanítsa. Lósy megtette, de e bizottság sem tudta a káptalan kedve szerint elintézni az ügyet. Erre Lósy elhatározta, hogy a junius 13-ára kitűzött nagyszombati zsinatra bizza a végleges határozatot. 2 A győri káptalan Nagyfalvy György váci püspököt és győri őrkanonokot, Káldy Mihály nagyprépostot, Lóny Mihály, Beny János és Chekovics kanonokot küldte a nagyszombati zsinatra. Utasításul kapták, hogy mielőtt az ügy megvitatásába ereszkednének, tudják meg, meddig terjed a primás joghatósága e kérdésben, s kik a Jézus-társaság megbízottjai, hogy a jogi formaiságok hiányossága miatt az alkudozás esetleg hiában ne essék. A velük adott, átnyujtásra szánt emlékirat elpanaszolja, mennyi sérelmet szenvedett a káptalan. A katonaság az egyház javait legnagyobbrészben elfoglalta, alig maradt meg birtokának negyedrésze. A megmaradtnak hasznát alig tudják behajtani. De mindezt mellőzve a legnagyobb baj a jezsuiták letelepítése óta napirenden levő sok herce-hurca, sérelem, jogtiprás, melyekért orvoslást s biztosítékot kér a káptalan, hogy jövőben óva legyen. 3 A zsinat harmadik napján (junius 16.) került szóba a káptalan panasza. A határozat rövid : A káptalan, a püspök és a Jézus-társasági 1 U. o. 3866. — » U. o. XXVII. 3869., 3870., 3871. és 3875. — 8 U. o. XXVII. 3872., 3873^, 3874. és 3877.