Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-30 / 35. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA augusztus 30. Bizonyára akadni fognak hazafias tanítók is, kik ezen eszméket magukévá téve, minden igyekezetüket és tehetségűt arra fogják felhasználni, hogy a népet felvilágosítsák s minél boldogabbá és megelégedettebbé tegyék, mert a kendertermeléssel jövedelmező mellékfoglalkozást adnának a népnek. Nagy missiót teljesít falujában az a tanító, aki fáradságot nem kiméivé szolgálja községe és ezáltal hazája érdekeit. Jelen sorok Írója előtt pedig képzeletben már is feltűnik az igy elérhető boldog jövő képe, mikor a nyáron át feldolgozott kender megnninkálásátt pattogó tűz mellett folytatja a hosszú téli estéken a boldog és megelégedett asszony és leánysereg s a rokka szorgalmas pergése mellett messzire csengve felhangzik a leányok vidám éneke : „A fonóba szól a nóta . ..“ Nagykároly, 1907. augusztus 25. Caáky €!ut/zfáv. Pécsi országos méhészeti kongresszus. A Magyar Országos Méhészeti Egyesület folyó hó 22. és 23-án tartotta III. országos kongresszusát Pécsett a kiállítás területén, az ünnepségek csarnokában. A kongresszusra négyszáznál több tag jelent meg, kiket a méhészeti egyesület alelnöke Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő fogadott, bejelentvén a jelenvoltak lelkes éljenzése között hogy a kongresszus védőségét Darányi Ignác földmivelésügyi m. kir. miniszter elfogadta, miután azonban személyesen a megjelenésben akadályozva van, képviseltetésével Kazy József miniszteri tanácsost bizta meg. A kongresszus diszelnökül Zichy Aladár grófot a király személye körül minisztert nagy lelkesedéssel választotta meg. Elnök lett: Baranyai Géza, alelnökök: Stein Lajos dr., Országh Lajos és Ujváry Géza. Baranyai Géza megnyitván az ülést, üdvözli a miniszter képviseletében megjelent Kazy József miniszteri tanácsost, ki válaszában sikert kíván a kongresszus működésére. Ezután főtitkár felolvassa Darányi Ignác és Zichy Aladár gróf miniszterek táviratait, a melyben távolmaradásukat mentik ki ; a kongresszus mindkét miniszterhez meleghangú táviratot küldött s ezután áttért a tulajdonképpeni tárgysorozatra. Általános érdeklődés mellett tartottak előadásokat Nagy János kolozsvári méhészeti vándor-tanár, Valló János, Oroszy Jenő ev. ref. lelkész a méhészet terén előforduló nevezetesebb eseményekről. Végül életre való indítványt terjesztett elő Csepy Pál, ki azt javasolja, hogy a közterek és közutak mentén mézelő fáknak ültetése kívánatos s indítványozza hogy ily irányban írjon fel a kongresszus a miniszterhez ; az indítványt a kongresszus magáévá tette s ily értelemben felír a kormányhoz. Ezután következett a méhészeti kiállítás megnyitása, melyet a nagyszámú egybegyült közönség élénk érdeklődéssel tekintett meg. Tennivalók a gazdaságban. — Szeptember hóban. — A gazdaságban. A hó elején a takarmányrozs, rozsos-borsó, biborhere, szöszös bükkönyös rozs vetése már megkezdhető s ezek után a rendes őszi vetés rozszsal folytatható. A sarjukaszálást, ahol van, minél előbb be kell fejezni. Hajdinát, magkölest, mohart le kell aratni. A dohánytörés, fűzés, szárítás, folytatandó. A dohánylevelek törésével késlekedni nem szabad, mert ha az esős időjárás beáll, a dohány nagyon lassan és rosszul szárad és sok kárunk lehet benne. A cséplést, rostálást folytatjuk s gondoskodunk a vetőmagvak előkészítéséről. A magtárakban a gabonakészletet hetenkint többször nézegessük meg s ha szükségesnek látjuk, forgassuk át. A korai burgonyák már felszedhetők, ezeket gondosan válogattassuk meg s ha egy kissé a szél átjárta, megszikkadt, télire tegyük eh A mnlt évi silány burgonyatermés hatása még ez év folyamán is érezhető lesz. A korán érő tengerik e hó folyamán szintén letörhetők. Akinek fölösleges csalamádé termése van, azt akár kazalba, akár rendben megszáritva elég jót elteheti. Fontos dolog a tél beállta előtt az épületeket is rendbe hozni, ennélfogva az összes gazdasági épületeken az ablakok, ajtók, cselédlakásokban a kályhák is megvizsgálandók és kijavitandók. Istállókban a jászlok, rácsok, hidlások, burkolatok kijavitandók addig, mig a növendék- és legelőn levő állatok haza kerülnek. A répás-, burgonya-vermeket, kamrákat szintén rendbe kell hozni, mig a szedés kezdetét nem veszi. Kertben. A korai tavaszi zöldségnek való petrezselymet és murok-répát elvetjük. A korai káposzta- féléket levágjuk. A paradicsom és paprika leszedendő és ez utóbbit szárításra felfűzzük. A kiürült veteményes ágyak felásása, esetleg trágyázása és a trágya aláásása, a magról kelt évelő növények kiültetése, az érett vetemény- és virágmagvak gyűjtésének s elrakásának folytatása a főteendő. Á zöldséges pincékbe s vermekbe homokot kell hordani, hogy jól kiszáradjon. Moha és száraz haraszt gyűjtendő a növények betakarításához. Az üvegházi növényeket e hó vége felé be kell hordani az üvegházakba. Gyümölcsösben. Az érett gyümölcsöt leszedjük, osztályozzuk és télire elrakjuk; szilvát aszalni és lekvárt készíteni belőie most kell. Az átültetendő fák gödreit kiássuk. Szőlőben. A korai fajták érnek, szállításra le- szedhetők. A szőlőtőkéknek az utolsó csonkázást megadjuk, hogy az éréshez szükséges napsugár akadálytalanul a fürthöz érjen. A kártékony rovarok és madarak, darazsak ellen védekezzünk. Egy igen fontos munkát kell e hónapban végeznünk s ez a fajtatiszta táblákon az idegen, rosztermő, későn erő, más szinü fajtatőkék kijegyzése azon célból, hogy az oda nem valókat ősszel kidobhassuk. A kijegyzés legcélszerűbb, ha az ősszel kidobandó rossztermő tőkék venyigéjét lehetőleg rövidre levágjuk, felkarózott tőkéknél pedig a karót mésztejjel bemeszeljük, hogy meg lehessen majd télen különböztetni a többi meghagyandó tőkéktől. Miután a reánk következő hónapban a szüret is megkezdődik, gondoskodnunk keli jó előre a borház, pincék felszereléséről és rendbehozataláról. A szüreteléshez szükséges edények nemcsak hogy készen, de oly állapotban és kifogástalan tisztaságban legyenek, hogy azokat a szüret alkalmával rögtön használni lehessen. Az eszközök hiánya, esetleg rosszkarban tartása sok kárt okozhat a gazdának.
