Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

II. Személyek, személyiségek

közgyűléstől. A forradalom őszinte hívének számító polgármester 127 forintot gyűjtött össze a nemes célra. Ez ekkoriban még komoly összegnek számított. Érthe­tő, hogy ezek után a bizottmány külön levélben köszönte meg a város polgárainak adakozását. Ikervár község Batthyány Lajos szobrára kezdett gyűjtést 1900-ban. Győr város 1900. március 8-i közgyűlése 1900/70. szám alatt 20 koronát hagyott jóvá a fenti célra. Győr város építészeti bizottságának javaslatára 1907. március 14-én 1900/105. szám alatt Batthyány Lajos születésének századik évfordulója tiszteleté­re az akkori Szedres parkot a miniszterelnökről nevezte el. A korábbi Szedres park területe 19 842 m 2 . Ekkor állították fel az úgynevezett Batthyány örökmécsest, ennek talpazatán a következő felirat olvasható: GR. BATTHYÁNY LAJOS AZ ELSŐ FÜGGETLEN MAGYAR KORMÁNY MINISZTERELNÖKE EMLÉKÉRE BATTHYÁNY PARK 1907 A park a délkeleti sarokbástya helyén jött létre. Valószínűleg azért tervez­ték és alakították ki térnek, hogy az 1820-ban megkezdődött bástyabontás során megzavart talajra ne kerüljenek új épületek. Az idők folyamán a teret különböző célokra használták fel. Az északkeleti sarkában sokáig lovarda működött, majd kertek (szedres) voltak rajta, azután piac. Az 1906-ban megkezdett rendezés és parkosítás előtt állatvásártér volt. A tér neve többször is változott. A városrésznek Ferenc városra történt elnevezése idején, a XIX. század első negyedében Ferenc tér, de Ország út utcai térnek is hívták. Az 1848-49-es forradalom idején Új tér vagy Új piactérnek tüntették fel. Később 1907-ig pedig Szedres tér. A XIX. század első felében ezen a tájon volt Czech János polgármester, majd városbíró fácánkert­je, ami arról is nevezetes volt, hogy sok kőemléket hordtak itt össze a régi Győrnek. A két világháború között a város mindig megemlékezett az örökmécsesnél a mártír miniszterelnökről. Az úgynevezett kötelező ünnepek között tartották szá­mon. Természetesen egyúttal az Aradi tizenhárom előtt is tisztelegtek. A szabadságharc 100. évfordulója idején 98 utcanevet változtattak meg és ekkor kapott mind a tizenhárom Aradi vértanú külön utcát és Deák utcából ugyan­ekkor lett Aradi Vértanuk útja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom