Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

III. Épületek, intézmények

A legendás városháza A Széchenyi téren több nevezetes épület áll. Most a Xántus János Múzeum melletti régi városházáról emlékezünk meg, amely reneszánsz stílusban épült 1562ben. Bay Ferenc, Győr szabad királyi város főlevéltárnoka a következőket írta a későbbi emeletráépítésről: „ 1749. János mester fáradtan dűl hátra karosszékében. Az építőmester hatalmas asztalán számítások, rajzok, papírok halmaza. Már későre hajlott az idő, világosságot kéne gyújtani a növekvő szürkületnek. De minek, amikor úgyis, kívülről tudta szeretett városa 1562-ből származó s most újjáépítésre kerülő tanácsházának minden porcikáját. Pontot tett ma a tervekre. Nem sok időbe tellett és Frank András városbíró büszke örömmel dédelgette a tanácsház egyre növekvő falait, míg egy szép napon készen állott János mester műve, hogy beilleszkedjék a város történetébe. " Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony című regényében fontos szerepet szánt az épületnek. Korponainé Géczy Júlia perének végső fázisa itt folyt le és a szépaszszonyt e házból vitték a Széchenyi térre felállított vesztőhelyre. A városháza tanácstermében állt az a nevezetes óra, amely szerepelt a regényben. A híres órát a város renováltatta, majd 1898-ban az új városháza első emeletének folyosóján helyezték el. Sefcsik Ferenc, a város főlevéltárnoka a levéltári kutatások alapján megállapította, hogy a legendás óra jóval későbbi eredetű. Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc vezére, a városháza erkélyéről intézett szózatot a néphez 1848. október 21-én. Innét indult el az újoncsereggel, köztük a győri nemzetőrökkel Jellasics báró csapatai ellen. A forradalmi napokban megfordult itt Czuczor Gergely, Kovács Pál, Vas Gereben, Jedlik Ányos és Lukács Sándor, a Kossuth által kinevezett kormánybiztos. A kiegyezés után egyre világosabbá vált, hogy a kicsiny városháza már egyre kevésbé képes ellátni hivatalát. A város levéltárának helyt adó épület padlásán összezsúfolva voltak a város régi könyvei. Sefcsik Ferenc főlevéltárnok úr így írt erről. „Csatolva a jelentés 4. szám alatt, s így kerültek a város volt kamarási hivatalának számadásai egyéb iratokkal a régi városháza padlására, hol évek hosszú soránál az eső mosta s vájta a bőrkötésű vaskos köteteket, s így természetes a dolog, hogy amit eső agyon nem moshatott azt a levéltár ellensége a czinczogó egér ugyancsak megrágta. " Az új városháza elkészültével a belvárosi rendőrőrs, az iparostanonc-iskola, valamint egy katonai hivatal működött benne. Az ötvenes években a mai megyei könyvtár birtokolta az épületet. Győr város közgyűlése 1993-ban úgy döntött, hogy az újból megalapított városi levéltár kapja meg a régi városházát.