Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

II. Személyek, személyiségek

A házaspár a világosi fegyverletétel után rövidesen fogságba jutott. Máriát az aradi vár börtönébe zárták, ahol kisfia született. Az apa fegyveres kísérettel csak egyszer látogathatta meg őket. Hosszú huzavona után a haditörvényszék ítélete Máriát Horvátországba internálta, de a következő évben sikerült hazatérnie: Győrbe jött, hogy nővérénél fogjon hozzá új otthona építéséhez. Férje halála után nyomorúságos viszonyok között, mint mosónő tengette életét. Miután éveket töltött Győrben, kérelmezte, hogy a város adja meg számára az illetőségi bizonyítványt és juttasson részére némi segélyt. Mindkét kérését megtagadták. Az 1891-ben nyílt 48-as kiállítás Kossuth szobáját még napokig őrizte. Jókai Mór felkereste a szegénysorban élő, betegeskedő Mária főhadnagyot. Pénzzel támogatta, tárcákat írt róla. Legendája Huszka Jenő operettje nyomán vált világhírűvé. „Minden nagyon jó, minden nagyon szép... A húszadik század magyar történelme tele van ún. antikorszakokkal. A frissen hatalomra jutó rendszerváltoztató mindig az őt megelőző rezsimet, kiáltotta ki antikorszaknak. Jelenleg az elmúlt negyven évre illik haragudni. Az osztrákmagyar monarchia utolsó 18 éve talán a legtisztább kor századunkban. A jó öreg bölcs Ferenc Jóska bácsit szinte mindenki szereti. Halhatatlan mondásával; „Minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve!" örökre belopta magát szívünkbe. Pedig volt idő, amikor nem kedveltük apostoli fenségét. 1849. június 29-én Haynau táborszernagy kíséretében az osztrák sereggel együtt vonult be Ferenc József Győrbe. A székesegyházban hálaadó misét tartottak ugyan, de maga a császár is észre vette, hogy olyan papok végezték a szertartást, akiknek arcáról le lehetett olvasni az ellenszenvet. A győri lakosság hangulatára jellemző, miszerint elterjedt a híre, hogy az itt tartózkodó Ferenc József június 29-én a színház esti előadását meg fogja tekinteni. Az előadás megkezdésének időpontjában csak három páholy volt foglalt, s a földszinten is mindössze csak tizenöt személy lézengett. Talán emiatt nem jelent meg őfelsége az előadáson. A szabadságharc leverése után következett a múlt század legcsúnyább korszaka, a Bach-korszak. A rémuralom, a megtorlások, a forradalmárok üldözése egy gusztustalan visszataszító rendszert eredményezett. A rendszer fő támaszát a porkolábok, a rendőrök (Bach-huszárok), bürokraták és a jól kiépített besúgóhálózat jelentette. /. Ferenc József 1852-ben látogatta meg ismét városunkat. A készülődés közepette a külsőségekre is nagy gondot fordítottak. Többek között meg akarták az uralkodót kímélni a forradalmi alakokra emlékeztető körszakállas arcok látásától. Ezért Dorner Ede megyefó'nök még május 28-án kelt rendeletével az összes tisztviselőnek eltiltotta a szakáll viselését. A magyaros ruházat helyett, a Bécsben divatos polgári ruházat vált kötelezővé. Volt minden, ami ilyenkor szokásos; díszsortűz,