Bana József: A lövöldöző „Levélhordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz - Városi Levéltári Füzetek 3/2001 (Győr, 2001)

II. Személyek, személyiségek

„ m. k. honvédelmi minisztertől 24102 szám IV. Győr sz. k. város közönségének Az 1848/49. évi hadjáratban valamely testtagnak elvesztése folytán rokkanttá vált, vagy a kapott sebek miatt megbénult és az életfen tartóságra csekély képességgel bíró cs. és k. katonák és volt honvédek javára (őrmestertől számítva lefelé) néhai Haynau báró által napi 17 162 kornyi helyekre ellátással létesített alapítványi helyekre a budai cs. és k. hadfőparancsnokságnak folyó évi június 3-án 5424 szám alatt kelét értesítése szerint a nagyszombati hadaggastyánok házában jelenleg már egyetlen cs. és k. katona egyén sincs előjegyezve. Minthogy ezen időről időre folyton megüresedő alapítványi helyek betöltése végett a pályázati határidő f. é. augusztus hó végéig tűzetett ki, és még mindig létezhetnek az 1848/49. évi hadjáratban rokkanttá vált, vagy megbénult, ezen alapítványra igényt tarható de ennek létezése felöl tudomással nem bíró cs. és kir. katona és honvéd egyének sürgősen felhívom a (címet), hogy fentemlített körülményt hatósága területén a legtágasabb módon tegye közhírré, s egyúttal azt is hirdesse ki, hogy említett alapítványi elnyerése végett szerkesztendő, a szükséges hiteles okmányokkal felszerelendő folyamodványok a közöshadsereg illető tartalék parancsnokságainál nyújtandók be és hogy ezen alapítványban! életfogytig tartandó részesítés mellett más netán valamely katonai alapítványból nyert vagy a rokkantak házában élvezett ellátás épen fen marad. Kelt Budapesten, 1876-ik évi június 14-én. Szendi Béla hon védelmi miniszter" A nyugállományú táborszernagyot időközben Angliában összeverték. Ki tudja miért, talán a lelkiismeret-furdalás okán, vagy a magyarok iránt érzett szimpátiából átment „mélymagyarba". Birtokot vásárolt, gazdálkodott és díszmagyarban közlekedett. Messziről úgy tűnt, mintha magyar lenne. Ha azonban közelebb jött és megszólalt, mindenki előtt világossá vált, hogy bár igyekszik, de még nem magyar. Valami átok ült rajta, időnként eszméletét vesztette, arca kifehéredett, teste merevvé vált, halottnak tűnt. A lánya ápolta. A gyógyszerek hatására mindig magához tért. Egyszer aztán a lánya napokra elutazott. A szokott nyavalya tört ki rajta, mindenki halottnak hitte és eltemették. Két nap múlva megérkezett a lánya, — rögtön felfogta mi történt — kiásták, de már elkéstek. A tetszhalott valódi halottá vált. A szörnyű vég talán az isten büntetése a gaztettekért, amit elkövetett.

1 Mi nem őt, hanem az aradiakat, áldozatait siratjuk! 1 A cikk megírásához az egykori Győri Közlönyt használtam, amely tizenötévvel Haynau halála után keletkezett és már így tálalta az eseményeket. Hermann Róbert kutatásai azonban halálának horror szerű meséjét nem igazolják. A szabadságharc 5. évfordulóján 1853. március 15-én halt meg a diagnózis szerint ennek oka „akut agy- és tüdővérzés " volt. Március 17-én temették el a grazi St. Leonard temetőben. Birtokot a Szatmár megyei Nagygécén vásárolt. Gyakran kérdezte „ Ugye, a magyarok szeretnek engemet? " A szerző kiegészítése.