Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

WINKLER GÁBOR: Győr építészete

évek „szocialista-realista" stílusa is — mely más városainkban historizáló formáival, magastetős épülettömegeivel viszonylagos harmóniát mutat — Győrben „előremutatóan" agresszív és érzéketlen környezetével szemben. Jó példa erre Lakatos Kálmán „hatemeletes" lakóháza a Szent István úton, mely túl magas és túlságosan tömeges is; erőteljesen kiugró, vízszintes párkánya az elkövetkező évek toronyházainak megoldását vetíti előre, homlokzata pedig túl nagy felületű, a nyílások monoton sora is unalmasan szabályos. Az épület sajnos példaértékűnek bizonyult: az elkövetkező években a Szent István út teljes hosszában ilyesformájú tömegekkel épült be; néhány év leforgása alatt jellegtelen, magas épületek szürke fal takarta el a Belváros tornyokkal csipkézett, gazdag látványát. A Szent István út átformálását 1971-ben a városházával átellenben emelt, hatalmas függönyfalas épület zárta le. Sajnos ez utóbbival már a város szerkezetét is megzavarták, jellegzetes szövetét megsebezték. A feszesen megkomponált tér terjengős térséggé tágult, és a Baross út és az Aradi Vértanúk útjának megrövidítésével azok „promenád" jellege is csorbát szenvedett. Magának a Baross útnak az átépítése is tovább folyt; a tömbnyi hosszúságú, hatalmas, motiválatlan, szalagablakos homlokzati felületek végleg és javíthatatlanul megzavarták az utca képét. Nem tétlenkedtek azonban a városrendezők, sem. Bár már ekkor látható volt, hogy a város fejlődése déli irányt vesz, mégis egy — a Belvároson áthaladó, kelet-nyugat irányú — újabb út létesítését erőltették, főleg Gyárváros közlekedési kapcsolatainak javítására. Az út helyét a barokk Belváros határán jelölték ki, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a legrégebbi városmagból kivonják a városközponti funkciókat, mivel annak útrendszere a szigorú műemléki előírások következtében nem „korszerűsíthető". Az óvárosból a déli városrészbe irányították a legfontosabb üzleteket és közintézményeket - melyek számára nagyméretű bontásokkal biztosítottak helyet. A forgalmi út kiépítéséhez is hozzáfogtak, hatalmas károkat okozva ezzel a városszerkezetben. A négysávos út megvalósítása minden eddigit felülmúló rombolással járt; a történeti beépítésben hatalmas űr keletkezett és az ide becsalogatott forgalom megzavarta a belvárosi életet. Az út mellett felépült a színház és a négy toronyházból álló lakótelep; utóbbi nélkülöz minden városiasságot. Még nagyobb baj azonban, hogy a tizenegy szintes házak felborították a Belváros meglevő, harmonikus térbeli felépítését; a főtér emelkedő háztetők évszázados térbeli rendje összezavarodott. A városfejlesztés által okozott szerkezeti és térbeli hibák az 1970-es évek derekán már jelentkeztek a városképben — jó ideig mégis tovább erőltették az elhatározott változásokat, melyek során újabb és újabb töm-