Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

HOMVÁRI JÁNOS: Győr története a két világháború között

ban lebontották. 1935-ben a Czuczor Gergely vi teában, az egykori tejcsarnok helyén, részben annak átalakításával felépítették a városi kultúrházat, ami az új színház felépítéséig (1976-ig) a színielőadásoknak is helyet adott. Színpadja és előadások rendezésére alkalmas nagyterme volt az 1930-ban a Teleki utcában átadott Vasas Székháznak is. 1938-ban Győrött két mozi volt, az 1909-ben épült Apolló és a kávéházból 1921-ben kialakított Elite. A két városi „mozgóban" összesen mintegy ezer néző élvezhette a bemutatókat. A 30-as években két napilap, tucatnyi időszaki sajtótermék jelentette a győri médiát. A Győri Hírlapot 1886-ban alapították, 1895-től jelent meg napilapként, a Dunántúli Hírlap hol napi, hol hetilapként, hol hetente 2-3szor jelent meg. Nyíltan vállalta a szélsőjobboldali politikát az 1936. október 18-án induló Győri Nemzeti Hírlap. A Győri Hírlap sajtóengedélyét 1938-tól nem hosszabbították meg. A két háború között Magyarországon a tömegtájékoztatásnak teljesen új, és igen hamar nagy népszerűségnek örvendő eszköze a rádió. Az első, kis teljesítményű, Csepelen 1925-ben felállított rádióadó hullámai Győrt még nem érték el. Ellenben a néhány évvel később Lakihegyen átadott ún. nagyadó már Győrbe is sugározta az éteren keresztül a rádió adását. 1930-ban 3252, 1938-ban 5693 rádióelőfizető élvezhette a technika új csodáját Győrött. A 10.000 lakosra eső rádióelőfizetők számában csak Budapest előzte meg Győrt. 7. Várospolitika, városigazgatás A megye élén a központi akarat végrehajtásáért politikai értelemben felelős, a kormányzat által kinevezett és ahhoz maximálisan lojális főispán állt. A várost a polgármester igazgatta. Az erősen korlátok közé szorított városi önkormányzat legfőbb intézménye a város törvényhatósági bizottsága volt. Tagjainak általános újjá választására az I. világháború után 1929ben került sor első ízben. Ezt megelőzően általános törvényhatósági választásokat Győrött 1913-ben tartottak, a háború után a megüresedett képviselői helyeket 1929-ig pótválasztásokkal töltötték be. A törvényhatósági bizottság összetételét, működését tagjainak választását az 1929. évi XXX. törvény szabályozta. Ezt megelőzően 1886-ban alkotott törvényt a parlament a törvényhatóságokról (1886. évi XXL te). Az új szabályozás egyik fontos eleme az volt, hogy a bizottsági tagok egy részét titkos szavazás útján választhatták a választójogosultsággal rendelkező polgárok. Győr törvényhatósági bizottságának 1929-ben 140 tagja lett, ebből 48-at az összes választó, 48-at a virilisek választották, a többi hivatali állásánál fogva lett tag, vagy az érdekképviseletek, egyházak delegálták, ill. 6 fő örökös tagsággal bírt. A választójogosultság még az országgyűlési választáshoz képest is szűkebb