Győr Története a kezdetektől napjainkig. Tanulmányok - Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr, 1997)

GÖCSEI IMRE: Győr földrajza

mélysége 2032 m. Mindhárom kút vize alkáli-hidrogén-karbonátos, ezért a gyógyvizek csoportjába tartoznak. A kutak vizét használja a termálfürdő, továbbá a kád- és súlyfürdő. A gyógyvizek egészségügyi és idegenforgalmi jelentősége nem lebecsülendő. Növény- és állatvilág Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonucum) flóra vidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flóra járásához tartozik (SOO R. i960). A kisalföldi flóra járás északon átnyúlik a Csallóközbe és nyugaton Ausztria területére is. A város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínárszövetkezetei, a nádasok és a sásrétek szakították meg. A Sáráspuszta-Bácsa között húzódó futóhomokkal borított területen parkos száraz erdő telepedett meg, ahol pusztai gyeppel borított tisztások váltogatták az erdőt. Ezek a területek Győrtől keletre, Győr-Szentiván körül folytatódtak. A táj vegetációja nagy változáson ment keresztül. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein {Püspökerdő), Likócs és Győr-Szentiván között (Hecsei-erdő, Szentivdni-erdő), továbbá Győr-Szentivántól keletre (Gazdák erdeje) találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen. A város közelében csak nyulat lehet néha látni, de a távolabbi erdőkben, a Pannonhalmi-dombságon és a Duna mentén, a szigeteken, az ártéri erdőkben szarvast, őzet, vaddisznót is lehet találni. A folyók régen bővelkedtek halban. Följegyezték, hogy II. Géza király 1141-ben a Győrnél fogott vizák egyharmadát a pannonhalmi apátságnak adta. Bőven volt itt csuka, kárász, tok, kecsege, ponty, sügér, fogas. Az egykori nagy halbőség megszűnt. A hajózás, a vízi forgalom fejlődése, a szabályozások akadályozták a halak szaporodását. Ennek ellenére ma is tekintélyes mennyiségű halat szolgáltatnak a győri folyók. Kedvelt szabadidő-foglalkozás a horgászat. Időnként sokakat vonzó horgászversenyeket is rendeznek.