„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Ács Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában (1809. április–november)
des, négy alezredes, hét alezredes, 13 százados és 12 főhadnagy, közte az utolsó helyen gróf Széchenyi István, szerepel. Báró Értei alezredes, Tanárky főhadnagy és gróf Széchenyi István főhadnagy neve mellett az áll, hogy a győri sánctáborba vannak szolgálatra kirendelve.55 Gomez altábornagy június 7-én utasítja Értei alezredest, hogy készítsen intézkedési tervet a Győr melletti elsáncolt tábor védelmének megszervezésére.56 A vezérkari főnök június 10-én még további intézkedéseket adott ki, hogy az eredményesebb védelem érdekében milyen változtatásokat kell végrehajtani a győri elsáncolt tábor állásaiban.57 Közben június 5. és 11. között kibontakozott Nyugat-Magyarországon Jenő alkirály (Eugene Beauharnais) itáliai hadseregének támadása, amely elől János főherceg csapatai harcolva vonultak vissza Győr irányába. 1809. június 13-án délelőtt a magyar nemesi felkelés 11 108 gyalogosa és 8839 lovasa egyesült a cs. kir. hadtest 20 524 gyalogosával és 2003 lovasával. Az egyesült hadsereg főparancsnokává János főherceg lovassági tábornokot nevezték ki, aki parancsot kapott Károly főhercegtől, hogy Győrnél ütközzön meg az ellenséggel. Súlyos hadvezetési mulasztásból az előrenyomuló franciák Gyirmót és Csanak térségében 1809. június 13-án délután váratlanul meglepték az ott táborozó lovasságot. Az összecsapás során az ellenséges lovasság közel jutott a sánctáborhoz. Ekkor Értei alezredes saját elhatározásából parancsot adott, hogy két hétfontos tarackot és egy hatfontos ágyút helyezzenek tüzelőállásba a Rába bal partján, és lőni kezdték a csanaki templomig előretört ellenséges lovasságot, valamint a Csanak és Gyirmót közötti síkságon két oszlopban előrenyomuló ellenséges gyalogzászlóaljakat. A három löveg az ellenség szárnyát olyan hatásosan lőtte, hogy azt gyors visszavonulásra kényszerítette. Jókai Mór „A győri két nap" című regényes rajzolatában ezt a tettet így örökítette meg: „Utoljára támadt egy elmés ember az insurgensek között, Értei alezredes: s az elsáncolt táborban mihaszna heverő öreg ágyúkat odavontatva a Rába partjára, oldalba kezdte ágyúzni a franciákat. Erre aztán azok is átlátták, hogy itt tréfálni nem lehet, s valamennyi ágyúikkal, lovasaikkal visszavonultak Ménfőre: éjszakára."58 Bártó Értei alezredes hivatalos jelentésében az eseményeket és abban az ifjú Széchenyi szerepét, így örökítette meg: ő és Széchenyi főhadnagy a Rába ellenség által nem támadott bal partjáról jól megfigyelhették a franciák támadását és szándékaikat. Úgy ítélték meg, hogy az ellenség a saját csapatokat Győrbe akarja beszorítani. Ezért elrendelte két tarack és egy ágyú tüzelőállásba helyezését: az egyik tüzérosztag Mohr tüzér hadnagy, a másik a „reményteljes" gróf Széchenyi István parancsnoksága alatt gyorsan végrehatotta az utasítását. A három löveget a Rába bal partján előnyös tüzelőállásba telepítve a támadó ellenséges lovasságot és gyalogságot hatásos kartácstűzzel rendezetlen visszavonulásra kényszeríAcs Tibor: Az ifjú Széchenyi főhadnagy a nemesi insurrectio vezérkarában és a győri csatában 55 Uo. 1809:6/99g„ 192. 5^ Uo. 1809:6/47. 57 Uo. 1809:6/80. 58 Lásd: JÓKAI, 1860.144. 23
