„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)

Medgyesy S. Norbert: „Akkor jőhettz és örvendhettz, hogy Insurgeáltál!" A Napóleon elleni magyar nemesi felkelések indulói, énekei kéziratos gyűjteményekben (1790–1825)

Franciák Magyarországon, 1809

messég történelmi szerepére alapoz.4 Kisfaludy Sándor több szállal kötődött az 1809. évi inszurrekcióhoz, hiszen József nádor szárnysegédje, a Zala vármegyei lovasság főstrázsamestere és a felkelés naplóvezetője volt.

Császár Elemér (1874-1940) irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár dolgozatában latin, német és magyar nyelvű aprónyomtatványokon megjelent alkotásokat vesz számba az utolsó inszurrekció 100. évfordulóján megjelent, R[ u gon falvi] Kiss István (1881-1957) történész szerkesztette tanulmánykötet lapjain. A versek szövegéből csak kisebb részleteket közöl, sokkal inkább elemzi őket.5 Balogh Gyula az 1809. évi francia megszállás területéhez, Északnyugat- Dunántúlhoz kötődő korabeli buzdításokat jelentetett meg nyomtatásban.6

Munkánk során elsősorban a korabeli, az 1790 és 1825 közötti időszakból fennmaradt kéziratos forrásokat vizsgáltuk. Vizsgálódásaink alapkérdése az volt, hogy a ponyvanyomtatványokon terjedt, néhány esetben Pálóczi Horváth Ádám által írt inszurgens buzdító versek és indulók hogyan, milyen formában éltek a kéziratos népi vagy félnépi, illetve „deákos" hagyományban, egészen az 1820-as évek végéig. Tanulmányunkban az inszurgens dalok szövegét betűhíven, de mai központozással közöljük. A kéziratban fennmaradt énekszövegek nyomtatásban itt jelennek meg először.

Az énekek zenei vonatkozásait Domokos Mária7 és Tari Lujza fejtette ki több, korábbi tanulmányában8 és e kötet lapjain közölt, Jön a' Francz nagy lépésekkel. A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei című dolgozatában. Tanulmányunkban, bár ismerve a szöveg és a dallam szétválaszthatatlan egységét, — hely hiányában — csak szövegelemzésre szorítkozhatunk. Terjedelmi okokból nem adjuk közre azokat a szövegeket, amelyek Pálóczi Horváth Ádám Ötödfél- száz énekek című, 1953-ban nyomtatásban napvilágot látott9 gyűjteményében és az Énekes Poézis című válogatásban10 is megvannak.

Inszurgens indulók a kéziratos hagyományban

Jókai Mór Névtelen vár című, 1876-1877-ben írt, az 1809. évi nemesi felkelést méltó módon megörökítő regényének nyomán terjedt el az a téves nézet, hogy az inszurrekciónak csak két indulója volt: a Lóra Magyar, Lásd mi zavar... kezdetű buzdítás és a Sárga csizmás Miska sárba jár... kezdetű népdal.11 Thaly Kálmán (1839-1909) történész Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok című kiadványa

4 Kiadta: Kisfaludy, 1893.7-67.

5 Császár, 1909.297-338.

6 Pl. Horváth Endre téti plébános verse, a Buzogányos vitéz magyarokhoz. Lásd: BALOGH, 1885. 41-44.

7 Domokos, 1985.95-111.; Domokos, 1999.

8 Tari, 1990. 409-419.; Tari, 1998; Tari, 2000; Tari, 2005. 85-111.

9 Pálóczi Horváth, 1953.

10 Énekes Poézis.

11 JÓKAI, 1962. 311-312. 8. rész: A magyar inszurrekció.

124