„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Tari Lujza: „Jön a' Francz nagy lépésekkel". A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei
Tari Lujza: A Napóleon elleni nemesi felkelés zenei emlékei van, kísérettel, de egyébként egyszerű vokális formában, Már SieSs hazámba visz- szavert Seregem szöveggel (6. kotta).52 A Pálóczi és mások által is leírt dallamhoz még egy újabb funkció kapcsolódott a 19. században: ezt társították Lévay József aradi vértanúkról szóló verséhez, amely ponyvanyomtatványok útján került a nép közé. A dallam, mint feszes tempójú induló tehát ismert volt már az 1800-as évek eleje óta, s a 19. század folyamán sokféle formában használatos volt, s így többféleképp kapcsolódott zenetörténetünkhöz. A sokféleség előadásmódban is megnyilvánul. Ennek legfőbb jellemzője, hogy az aradiakról szóló költemény szomorú témájú szövegéhez kétféle előadásmód kapcsolódik. Az egyik a lassú tempójú, borongós hangvételű, kissé szabad előadás. A másik előadásmód viszont őrzi a dallam valamikori induló vonásait: némely területen az öregek az aradi vértanúkról szóló verset nem egyszer pattogó ritmussal, feszes giusto tempóban énekelték, míg a szöveg nélküli dallamot lakodalomban mindig fergeteges tempójú táncdallamként használták.53 Pálóczi Horváth Ádám gazdag gyűjteménye tartalmazza a Haza-mars a győri futás után (Jer haza vitéz pajtásom!)54 éneket, amelynek népdal a dallama. Pálóczi nyilván csak a versét nevezte „ezen occasionalis v. alkalmatosságra írt ének"- nek,55 hiszen mint Bartha Dénes is jelezte, „Elterjedt népi dallam".56 A hexa- chord dallamot az 1830-as évektől fogva más-más szöveggel számos gyűjteménybe feljegyezték, s népszínművekben is felhasználták. Arany János feljegyzése kapcsán Kodály ezért jegyezte meg róla, hogy „Sokat forgott dallam".57 Az első ismert adat e dallamról éppen Pálóczi 1813. évi feljegyzése, amely után időrendben egy billentyűs hangszerre írt hangszeres letét következik Régi Magyar Nóta címmel a Külömbb féle Magyar Nóták ... c. gyűjteményből, 1818-1820-ból. A ión és eol hangsorú bőséges 19. századi többi adatról e gyűjtemény kapcsán részletes áttekintést olvashatunk.58 A parasztság zenei hagyományában fennmaradt adatok közt Bartók Béla 1907. évi Csík megyei gyűjtése az első adat Csíkszenttamásról, Nem láttam én télbe fecskét szöveggel.59 (7. kotta) Bartók lejegyzése mellett a Színi Károly által 1865-ben kiadott változatot közöljük, Bartók első feleségének, Ziegler Mártának Bartók dallamrendje számára készített másolatában.60 (8. kotta) 52 Uo. 29. sz. 53 Az aradi vértanúkról szóló vers kapcsán a dallam földrajzi elterjedtségéről, funkcionális szerepéről, történeti hátteréről és az előadásmód eltéréseiről részletes összefoglalást ad: TARI, 1998/b, 157-168. és Tari, 2000. 54 PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 38. sz.; Énekes poézis. 17. sz. 55 Énekes poézis. 371. 56 Pálóczi Horváth, 1953.523. 52 KODÁLY, 1952. 69. 58 Lásd: TARI, 1998/a. 18-19. A korábbi adatok összefoglalását Lásd: PÁLÓCZI HORVÁTH, 1953. 522- 524. 34 MTA BTK ZTI BR 02316., A 0782. 60 Lásd: SZÍNI, 1865. 35. sz. Ziegler Márta másolatában: MTA BTK ZTI BR 02359. 255
