„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Pandula Attila: Tarsolyok, tarsolyhasználat az utolsó nemesi felkelések idején
PANDULA ATTILA TARSOLYOK, TARSOLYHASZNÁLAT AZ UTOLSÓ NEMESI FELKELÉSEK IDEJÉN A nemesi felkelés ősi intézményét utoljára a 18-19. század fordulóján (a francia forradalmi- és a napóleoni háborúk idején) hívták össze. E korszakban négyszer szólították fegyverbe a magyar nemességet: 1797-ben, 1800-ban, 1805-ben, s végül 1809-ben. Az első három esetben csak táborba szállásra került sor, a negyedik nemesi felkelés során az inszurgensek egységei a harcokban is szerepeltek. A győri csata története közismert. Megjegyzendő, hogy gyalogos és lovas nemesi felkelőkkel számolhatunk, ebben az időszakban már hangsúlyozottan magyaros jellegű egyenruhában. Általánosságban hangsúlyozandó, hogy — különböző okok miatt — ezeknek az egységeknek egyenruházata, felszerelése, fegyverzete nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után. A korabeli reguláris huszárság egyenruhájához nagy mértékben hasonlító viseletét hordó lovas nemesi felkelők tarsolyt is hordtak A nemesi felkelések tarsolyviselését a teljes összevisszaság jellemezte. Előfordult, hogy — más fel- szerelési tárgyakhoz hasonlóan — régebbi, sőt adott esetben — kifejezetten — régi tarsolyokat (is) hordtak pl. 1809-ben. Nem volt ritka a koronás magyar államcímerrel ékesített tarsoly. Előfordult erdélyi államcímeres, horvát államcíme- res(?) stb. tarsoly is. Érhető módon, az egyes vármegyék címerével ékesített tarsolyok is megtalálhatók voltak. Előfordult az ún. úri tarsolyok viselése is (címeres, névjeles egyaránt). A tarsolyok mérete, alakja, színe, kivitele, díszítése stb. nagyon vegyes képet mutatott. A nemesi felkelők tarsolyai eltérő kivitelben jelentek meg a tisztek, s megint más alakban az egyszerű inszurgensek esetében (is). Más esetekben a nemesi felkelők különböző kategóriái a rendfokozatuknak megfelelő — rendszeresített — huszártarsolyokat, esetleg azok (díszített) változatait használták.1 1797-ben 27 vármegye állított ki (különböző számú) nemesi felkelő lovas svadront. Ezek egyenként eltérő színösszeállítású mentét, atillát, csákót, nadrágot viseltek. Az egyenruházat zsinórzata is különböző volt. Tarsolyaik nagy része vörös, arany szegélydíszítéssel. Ilyet viseltek pl. Árva, Bars, Bihar, Esztergom, Fejér, Győr, Hont, Komárom, Liptó, Moson, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Somogy, Sopron, Szatmár, Tolna, Trencsén, Turóc, Vas, Veszprém és Zólyom vármegyék lovas nemesi felkelői. Bács és Szabolcs vármegyék lovas 1 Vö. pl. SZENDREI, 1897-1901. II. köt. 388. 462. illusztráció. A Fegyverek a magyar nemesi felkelés korából (fegyvercsoportozatban) különféle (korabeli) egyenruhák, egyenruharészletek, felszerelési tárgyak, fegyverek. A képen tarsolyok is szerepelnek. Jól látható, hogy a 19. század legelején használatos törzs-, főtiszti-, illetve legénységi — rendszeresített — huszártarsolyok kerültek kiállításra. 235
