„Franciák Magyarországon, 1809” Konferencia II. (Győr, 2012)
Makai Ágnes–Szoleczky Emese: Ércbe vert emlék. Napóleonhoz fűződő érmek a magyar Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményében
Makai Ágnes-Szoleczky Emese: Ércbe vert emlék messze nem tükröző jelenség, a „histoire métallique", „a fémbe-érembe vert történelem", az események érmek formájában való hivatalos, sőt államilag szervezett megörökítésének divatja.8 Ha a miliőt, a társadalmi közeget tekintjük, amelyben a műfaj létrejött, egyértelmű, hogy itt nem általában véve országok, városok, események, személyek történetéről van szó. A „histoire métallique" centrumában az uralkodó áll, az éremsorozat gondosan tervezett, szelektált tematikája minden vonatkozásával őt dicsőíti, ugyanakkor az ő mindenhatóságán átszűrve mégis a korra rendkívül jellemző, széleskörű történetiséget tükröznek ezek az iparművészeti remekek. Arra, hogy a jelenség valóban terjedt, érdekes, valamelyest magyar vonatkozású adatot is be tudunk mutatni, amely a jeles körmöcbányai fővésnök, a svéd születésű Warou Dániel (1674-1720) munkásságához, illetve a Habsburg-birodalom éremművészetének fellendüléséhez kapcsolódik. A VI. (III.) Károly német-római császár (magyar király) uralma idején Bécsben tevékenykedő külhoni éremművészek-vésnökök többek között azt kapták kiemelt feladatul, hogy „külföldi mintára" szervezzék meg a „História Metallica", a császár emlékérem történetének megalkotását! Ez a nagyszabású művészi munka alapozta meg az osztrák barokk emlékérem-gyártás felívelését.9 A francia királyi udvarban a virágkorát az 1700-as évek elején élő „histoire metallique"-divat jegyében XIV. Lajos hosszú uralkodásának kiemelkedő eseményeit számtalan érem veretésével ünnepelték.10 * Az éremgyártás szellemi hátterének biztosítására a Richelieu által alapított francia Akadémián belül egy önálló régészeti bizottságot szerveztek, amelyből azután 1701-ben kialakult az Akadémie des Inscriptions et de Numismatique. Ez a „szakosztály" döntött az emlékérmekre kerülő témákról, kompozíciókról, határozta meg a megörökítendő eseményeket jelképező allegóriákat, szövegezte az epigrammaszerű, tömör, de hangzatos feliratokat.11 Párizsban egy furcsa véletlen folytán már a 16. század közepe táján külön műhely létesült az emlékérmek előállítására. II. Henrik ugyanis pénzverőgép beszerzésével akarta a pénzkészítés munkafolyamatát modernizáltatni, de miután a pénzverők ragaszkodtak a kalapácsos veréshez, a géppel csak zsetonokat és emlékérmeket vertek. A műhely így Monnaie des Médailles néven fennmaradt.12 XIV. Lajos hatalmi-politikai reprezentációjának szerves részét képezte az uralkodása alatt kibocsátott igen sok érem. XV. Lajos uralkodása alatt ez az irányvonal folytatódott, ám XVI. Lajos uralma alatt kevésbé volt jelentős a hivatalos éremkészítés.13 8 Vö.: Ráth, 1902. 257., 259.; Káplár, 1984. 203-204. 9 RUDNAY, 1936. 34. 10 RÁTH, 1902. 257.; KÁPLÁR, 1984. 204. » RÁTH, 1902. 257. 12 Uo. 254. 13 Block. 105
