Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Csurgai Horváth József: A vasút ellentmondásos hatása a városra - Székesfehérvár mint közlekedési csomópont
Szigorúan ellenőrzött vonatok figyelhető meg a város belterületi bővülése és a vasúthoz kötődő üzemek is létrejöttek. A vasút nem jelentett gátat a város terjeszkedésében, sőt elősegítette azt az említetteken kívül a katonai intézménytömb kialakulása révén is, a megyei lovassági laktanya, a város gyalogsági laktanya és a katonai élelmiszerraktár létesítéséhez is hozzájárult.3 Kétségtelen azonban, hogy a vasút közvetlen közelében a vasúti műhelyeken kívül nem jöttek létre gyárak, üzemek. Csupán egykét tervezetről tudunk, ezek között említhetjük, hogy elképzelés szintjén megjelent egy gyufagyár létesítése is. A Császári és Királyi Szabadalmaztatott Déli Vaspálya Társaság által épített vasúti pályaudvar ünnepélyes átadására 1860. július 1-jén, más — ennek ellentmondó — adatok szerint április 1-jén került sor. A társaság vonalhálózata kiterjedt Ausztriára és Itáliára is.4 A város e fejlesztést követően, hamarosan vasúti csomóponttá fejlődött. A Déli Vasúti Társaság által létesített Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Murakeresztúr vonal mellett 1860-ban épült ki a Kisbér- Komárom szárnyvonal, amelyen keresztül közvetlen kapcsolat létesült a Budapest-Győr-Bécs vasútvonallal. A kiegyezést követően, 1872-ben készült el a Veszprém-Celldömölk vasútvonal, és tette lehetővé, hogy a város a Győr- Szombathely-Szentgotthárd-Graz vonalhoz kapcsolódjon. A későbbi évtizedekben kisebb jelentőségű vonalak épültek ki, így az 1896- ban átadott börgöndi, illetve sárbogárdi szárnyvonalvonal, majd 1898-ban a helyi forgalmi igényeket kielégítő Székesfehérvár-Bicske helyiérdekű vasút, valamint az ehhez tartozó vértesboglári és csákvári szárnyvonal, amely egyúttal újabb csatlakozási pontot jelentett a Győr-Bécs vasútvonalhoz. A helyiérdekű vasutak és a kisebb szárnyvonalak építését a város jelentős összeggel támogatta, azzal a céllal, hogy a vásárok forgalmát és a város kereskedelmi életét fellendítse. A bicskei gazdasági vasút építéséhez és az Adony-Pusztaszabolcs helyiérdekű vasút építéséhez mintegy 350 000 koronával járult hozzá. A helyiérdekű vasutak létrehozása nemcsak a városnak és Fejér megyének, de a vonal mentén a nagybirtokosoknak és a községeknek is érdeke volt.5 A helyiérdekű vasutak létrehozásához nyújtott városi támogatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jelentős személy- és áruforgalmat bonyolítottak le a megyeszékhely irányába. Székesfehérvár közlekedési centrum jellege megmutatkozott több vonatkozásban is. Ezek közül az egyik legfontosabb sajátosság a város népességének foglalkozási rétegződése volt. A statisztikák és a statisztikai feldolgozások Székesfehérvár sajátos vonásaként és jellemzőjeként tüntették fel a közlekedési alkalmazottak magas arányát.6 Székesfehérvár valamennyi hasonló jogállású tör3 A vasút szerepére Id.: WALTER, 2003.187. 4 1923 után csak Magyarországon folytatta működését a társaság, elnevezése ekkor változott Duna- Száva-Adria Vasúttársaságra (DSA). A vasútvonalat 1932. július 1-jéig e vasúttársaság működtette, s ezt követően került a Magyar Államvasutak tulajdonába. 5 A Székesfehérvár-Bicske helyiérdekű vasút 21 települést érintett. 6 A közlekedési alkalmazottak mellett a város másik nem kevésbé fontos sajátossága az agrárnépesség magas száma volt. 54
