Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Csurgai Horváth József: A vasút ellentmondásos hatása a városra - Székesfehérvár mint közlekedési csomópont

Szigorúan ellenőrzött vonatok figyelhető meg a város belterületi bővülése és a vasúthoz kötődő üzemek is lét­rejöttek. A vasút nem jelentett gátat a város terjeszkedésében, sőt elősegítette azt az említetteken kívül a katonai intézménytömb kialakulása révén is, a megyei lovassági laktanya, a város gyalogsági laktanya és a katonai élelmiszerraktár létesítéséhez is hozzájárult.3 Kétségtelen azonban, hogy a vasút közvetlen köze­lében a vasúti műhelyeken kívül nem jöttek létre gyárak, üzemek. Csupán egy­két tervezetről tudunk, ezek között említhetjük, hogy elképzelés szintjén megje­lent egy gyufagyár létesítése is. A Császári és Királyi Szabadalmaztatott Déli Vaspálya Társaság által épített vasúti pályaudvar ünnepélyes átadására 1860. július 1-jén, más — ennek ellent­mondó — adatok szerint április 1-jén került sor. A társaság vonalhálózata kiter­jedt Ausztriára és Itáliára is.4 A város e fejlesztést követően, hamarosan vasúti csomóponttá fejlődött. A Déli Vasúti Társaság által létesített Budapest-Székes­­fehérvár-Nagykanizsa-Murakeresztúr vonal mellett 1860-ban épült ki a Kisbér- Komárom szárnyvonal, amelyen keresztül közvetlen kapcsolat létesült a Buda­­pest-Győr-Bécs vasútvonallal. A kiegyezést követően, 1872-ben készült el a Veszprém-Celldömölk vasútvonal, és tette lehetővé, hogy a város a Győr- Szombathely-Szentgotthárd-Graz vonalhoz kapcsolódjon. A későbbi évtizedekben kisebb jelentőségű vonalak épültek ki, így az 1896- ban átadott börgöndi, illetve sárbogárdi szárnyvonalvonal, majd 1898-ban a helyi forgalmi igényeket kielégítő Székesfehérvár-Bicske helyiérdekű vasút, valamint az ehhez tartozó vértesboglári és csákvári szárnyvonal, amely egyúttal újabb csatlakozási pontot jelentett a Győr-Bécs vasútvonalhoz. A helyiérdekű vasutak és a kisebb szárnyvonalak építését a város jelentős összeggel támogatta, azzal a céllal, hogy a vásárok forgalmát és a város kereskedelmi életét fellendít­se. A bicskei gazdasági vasút építéséhez és az Adony-Pusztaszabolcs helyiérde­kű vasút építéséhez mintegy 350 000 koronával járult hozzá. A helyiérdekű vas­utak létrehozása nemcsak a városnak és Fejér megyének, de a vonal mentén a nagybirtokosoknak és a községeknek is érdeke volt.5 A helyiérdekű vasutak létrehozásához nyújtott városi támogatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jelentős személy- és áruforgalmat bonyolítottak le a megyeszékhely irányába. Székesfehérvár közlekedési centrum jellege megmutatkozott több vonatko­zásban is. Ezek közül az egyik legfontosabb sajátosság a város népességének foglalkozási rétegződése volt. A statisztikák és a statisztikai feldolgozások Szé­kesfehérvár sajátos vonásaként és jellemzőjeként tüntették fel a közlekedési al­kalmazottak magas arányát.6 Székesfehérvár valamennyi hasonló jogállású tör­3 A vasút szerepére Id.: WALTER, 2003.187. 4 1923 után csak Magyarországon folytatta működését a társaság, elnevezése ekkor változott Duna- Száva-Adria Vasúttársaságra (DSA). A vasútvonalat 1932. július 1-jéig e vasúttársaság működtet­te, s ezt követően került a Magyar Államvasutak tulajdonába. 5 A Székesfehérvár-Bicske helyiérdekű vasút 21 települést érintett. 6 A közlekedési alkalmazottak mellett a város másik nem kevésbé fontos sajátossága az agrárnépes­ség magas száma volt. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom