Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében
A szakmabeli legények céhe 1614-ben jött létre, jegyzőkönyvét 1616-tól vezették.31 1602 júniusában az eddig szabadon dolgozó csizmadiák négy mestere alapított céhet, melynek szabályait két év múltán, a pozsonyi csizmadiák artikulusait mintául véve maguk állították össze és íratták át a káptalannal. Ebben szigorúan szabályoztatták a mesterek számát, a mesterré válás, valamint a segéd- és inastartás feltételeit, az inasok tanulóidejét és a nyersanyag beszerzést. Eszerint városban 5 mester dolgozhatott. Az új mesternek, aki csak a város polgára lehetett, származási okmányokat kellett felmutatnia és remeket készítenie. Amikor a remeket elfogadták, a céhládába egy aranyat fizetett. Mesterré avatása alkalmából ebéddel és 16 forinttal tartozott. Köteles volt továbbá egy éven belül megnősülni. Falusi mester szakmáját a városban nem gyakorolhatta, termékeit csak engedéllyel árulhatta. Minden mester 2-2 inast és segédet tarthatott, de azokat csak a céhmester tudtával fogadhatta fel. Az inasok tanulóideje 4 év volt, a legényeknek, akik „társpoharat" adtak, vándorideje 3 év. A szökött inast vissza kellett adni és 4 fi. büntetést fizetni a céhládába. A legények hetibére 32 dénár volt, munkaidejük Szt. Mihály-nap után hajnali 3 órától este 9 óráig tartott. Távozási szándékukat 2 héttel előbb jelenteni kellett. A mesterek a nyersanyagot csak „egymás hírével" vásárolhatták. A céhen belüli viszályokat a céhmester közreműködésével simították el, de neki joga volt a városbíró előtt igazságot keresni. A mesterek — a legények és inasok kérésére — kötelesek voltak összegyűlni. A céhmesternek minden kántor (negyedév) meghatározott hetében tartott 3 napos böjtben kötelessége volt a céh valamennyi tagja előtt a statútumokat felolvastatni és magyarázni. A csizmadiák céhlevele említi először a céh pecsétjét és szabályozza használatát. A csizmadiacéh érdekeinek védelmében 1607-ben a káptalan a magyar vargáknak saját kiváltságlevelükben tiltotta meg a csizmadiaáruk készítését.32 1602 decemberében az újjászervezett mészároscéh is elszámoltatta 1594 előtti utolsó céhmesterét a pénzügyekről.33 1603 nyarán a csallóközi Somorja tanácsának leveléből tudjuk, hogy már ismét működött a győri szabócéh.34 1603. november 11-én Pozsonyban Hetesi Pethe Márton királyi helytartó, kalocsai érsek és győri püspök adta ki a már említett négy város (Győr, Komárom, Esztergom és Érsekújvár) ötvösei számára a közös céhlevelet. Ez alkalommal Győrt 7 mester képviselte.35 Az első olyan céhprivilégium, melyet a négy végvár-város iparosai számára közösen állítottak ki, mégpedig nem a földesúr, nem katonai hatóság, hanem a királyi helytartó — a pesti ötvösök 1529. évi kiváltsáGecsényi Lajos XJM Adattár. 53.11.4. 32 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 407. 33 GyMJVL GyVL Törvénykezési jegyzőkönyvek. 4. köt. 105. 34 Lengyel Alfréd: XVII. századi magyar nyelvű levelek Győr szab. kir. város levéltárában. Győr, 1940. 9- 10.3. sz. 35 Ld. a 7. sz. jegyzetet! 100
