Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő út közötti ún. régi gabonapiac területét találták a legalkalmasabbnak. Az építési költsé­geket a területrendezéssel együtt 332 600 Ft-ra tervezték. A közgyűlés elfogadta az ajánlatot és pályázatot írt ki új városháza tervezésére. Az 1894. március 1-i határidőre 16 pályázat érkezett be, melyek közül első díjat Alpár Ignác: „Hotel de Ville" című, második díjat Hübner Jenő „Hic sum” és harmadik díjat Hofhauser Antal. „Baross Gábor” című munkája kapott. A bizottság kivitelezésre a magas költségek miatt csak megfelelő módosításokkal találta alkalmasnak a tervezet. Először Alpár Ignácot kérték fel a redukált terv elkészítésére és a kivitelezés tényleges irányítására, ő azonban rendkívüli elfoglaltságára hivatkozva nem tudja vállalni a meg­bízatást. Ezután Hübner Jenő műépítészt kérték fel, akivel sikerült egyezségre jutni. A törvényhatósági bizottság 1895. december 7-i ülésén fogadta el Hübner Jenő módosí­tott tervét s az építési költséget az előzetes számításoknak megfelelően 330 000 Ft-ban állapították meg. Fedezetként ekkor a következő összegek által rendelkezésre: 1. Bisinger városházépítő alapítványa: 225 000 Ft 2. Hivatali helyiségek bérletének felmondásából eredő összege: 30 000 Ft 3. Régi városháza értéke: 30 000 Ft Összesen: 285 000 Ft A törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a még hiányzó összeget kölcsönből fedezik. Az egyes munkanemekre külön pályázatot írtak ki, melyben megjelölték, hogy elsősorban helyi iparosokat kívánnak foglalkoztatni. A 140 000 Ft-ban meghatározott föld-, kőműves- és szigetelőmunkákat Schlichter Lajos győri építőmesterre bízták. Rajta kívül több neves győri iparos vett részt az építkezésen. Az első kapavágást a város millenniumi ünnepsége napján, 1896. május 19-én, az ünneplő közönség jelen­létében Zechmesiter Károly polgármester végezte el. Az alapozási munkákat október 26-án kezdték meg s 1898 augusztusában egyes hivatalok már beköltözhettek az új épületbe. A város lakossága néhai Bisinger József emléke iránti tiszteletből — kinek ado­mánya tette lehetővé, hogy a Városháza felépülhetett — több ízben kifejezte kívánságát, hogy a jótevő megérdemelne egy emlékszobrot a Városháza épületében. A városi köz­gyűlés tett eleget a lakosság óhajának s a szobor elkészítésével Mátray Lajos szobrász­­művészt bízta meg, aki Kisfaludy-szobrával már kivívta magának a közönség elismeré­sét. Mátray Lajos carrarai márványból készítette el Bisinger József egyszerű iparosem­bert formáló életnagyságú szobrát, melyet a városházi előcsarnok jobb oldalán helyez­tek el. Az épület ünnepélyes átadására és Bisinger József szobrának leleplezésére 1900. március 19-én ünnepi közgyűlés keretében került sor. Az ülésen a megye és a város közigazgatásának vezetői, a törvényhatósági bizottság tagjai mellett Alpár Ignác és Hübner Jenő műépítészek is megjelentek. Ünnepi beszédet dr. Kautz Gusztáv volt jogakadémiai igazgató, a város törvényhatósági bizottságának tagja mondott. Beszédé­ben kiemelte, hogy a Városháza építéséhez az alapot a Bisinger-alapítvány adta. Kije­lentette, hogy Bisinger József intézkedései a város minden lakosát érintik s ezért mél­tán nevezhetik a város atyjának, mivel egész munkásságának gyümölcsét-44 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom