Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. 1638-1650 (Győr, 2007)
Dokumentumok
gyenek kitéve a visszabocsátott telek kapcsán; máskülönben az erőszakoskodásai miatt Hagymasi Piroskával perben áll, mivel az elfoglalta az említett telket. 1648. október 15. megyei közgyűlés Győr mezővárosban 518. (290.); 442. p. Lippai (Lippay) György esztergomi érsek levele Győr vármegyéhez, amelyben kitűzi a legutóbbi országgyűlés 113. törvénycikkében meghatározott bizottság megalakításának helyét és idejét. A helyszín Pozsony, az időpont pedig november 12. Erre a vármegye panaszait előterjesztendő és arról ítéletet kérendő megválasztották generosus Benkovics (Benkovith) Péter győri és generosus Szeghy (Zeghi) János komáromi alispánt, valamint Csőkkor Gergelyt, Győr vármegye hites jegyzőjét. 519. (291.); 442-443. pp. A megye a vérontásért fizetendő bírságról rendeletet267 hirdetett ki. Amikor vérontás és sebesülés történik, a megállapított és már a gyakorlat által megerősített bírság maradjon hatályban. Az a bírság, amelyet panaszpénznek (Panasz pénz) neveznek, megszűnik, de a felek bírósághoz fordulhatnak. A panaszt mindig az alispán előtt kell megtenni. Az önként adott kötelezvényeket és önként kötött szerződéseket 20 forintig egy szolgabíró és egy esküdt előtt lehet intézni. Ha az érték a 20 forintot meghaladja, az alispán hatáskörébe tartozik, vagy ahhoz a szolgabíróhoz és eskiidthöz, akikhez ésszerű okból utasítja az ügyet. 520. (292.); 443. p. A Felpéc (Folpecz) faluba (possessio) való földesurak és birtokos urak tiltakoztak azért, mert a falu lakosai ismeretlen okból, az ő szabadságuk és függetlenségük ellenére, tized módjára, valamennyiüktől bort merészeltek kicsikarni. A megye úgy határozott, hogy mostantól kezdve ez a visszaélésen alapuló és sérelmes adóztatás tiltassék el, és ha az említett lakosok később ezzel próbálkoznának, a hatalmaskodás bűnében és az okozott kár megtérítésében bírósági úton egyetemlegesen marasztalják el őket. 267 constitutio 122
