Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
kanonok tölték a szűk szobát. Tölgyessyné német iskolájával, gyönyörű hangjával a Havasi kürtöt, áriát Granadai éjszállásból, pár dalt Stranierából, s még pár dalt énekelt. A dalnok szép románcokat, s G. énekelt két dalt. Végre Ses Hauses letzte Stunde-ra került a sor, de nem tudván jól a szavakat, én soufflíroztam618 619 néki. Persze, hogy engem is igenigen kértek, énekelnék, azonban részint nem tudván, hogy vagyok hangomnál, részint nem akarván magam hasonlítgatásoknak kitenni, állítám, hogy nem tudok semmit kívülről, s hogy kottáim — bár azoknak nagyobb része honn hever — Vargánénál vannak. Azonban a dalnok egy pár szép románcot, saját szerzeményeit, énekelt is, látta, hogy értek zenéhez, s így igen sajnálá, sőt kegyetlenségnek is elnevezé, hogy nem hallatom magam. Csinos hang, meglehetős modor; előbb színpadon volt. Azonban mindkettőnek hibás olasz iskola, sőt még az olasz szavakat sem mondják tisztán ki! Lila színű ruhám vala, chemisette épp oly szalagokkal. Anyám üzené, hoznék neki whistparthiát haza. Azonban nem volt s Pintér hazakísért, s anyámmal piquetírozott. Nemsokára Vojnitsné küldött, nem akarnánk-e vele kocsin sétálni menni. Anyám mondá, mennék. Ott leltem Frohmannt. Anya, ez, Tercsi s én felültünk a négyfogatú hintóba. Frohmann udvarias vala, finom, s nem találkozók ama fürkésző pillantással, mely mondani látszik: „Tehát ez az?” Én is könnyű, természetes vagyok ellenében. Leszállottunk a sétánál visszajövetkor. Hogy a két Rónay s Szekrényessy tüstént nálunk temettek, világos. Szekrényessy egy boldog mosollyal közelede, s tréfásan mondá, már hallá, mily szépen éneklék. Tökélyesen velem együttértett elvemben. Vojnitsék hallották, tán nem is lesz soirée, mivel péntek — különben mennének s kikértek volna. Anyám semmi esetre sem hagyott volna, máris soknak találá a táncot, s kíváná, nyugodnék ma ki. Rebesgeték, hogy lesz ma soirée, azonban Tercsim nélkülem nem akart menni. Anyám küldött értem; Szekrényessy karját kínálá, elfogadám. Nem mondhatom, mennyire tetszik ez nékem, hogy itt, hol mindig a füredi fesz, a füredi géné felett hallottam szólani, hogy éppen itt, oly kevés a fesz s oly lovagi szelleműek az ifjak. Annyi büszkeséget helyeznek lovagiságokba. Majd Meskó-, majd Zichy-,620 majd Fiáth-618 A Tallián család számos tagja törzsvendégnek számított Füreden, az itt említett személy nem azonosítható pontosan. Ezen a nyáron Füreden időzött pl. Tallián József szentkirályszabadjai táblabíró, Tallián Antal kőszegi kamarás, Tallián Lajos ádándi táblabíró stb. 619 Súgtam (francia). 620 A gróf Zichy család tagjai feltűnően kedvelték Füredet, 1841 nyarán is számosán időztek a Balatonnál közülük. így pl. Lángról Zichy György gróf feleségével és három fiával, valamint Zichy Jozefa és Zichy Amália grófnő, Kálozról Zichy Ödön gróf, akit 1848-ban Görgey Artúr felakaszttatott Csepel szigetén, Zichy Károly gróf Pozsonyból stb. 154
