Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.
A forradalom konszolidációja Győrben
ENSZ-csapatokat Magyarországra? Nem volt elég a külföldi csapatokból? Magyar földön csak magyar katonát! Vonuljanak ki az orosz csapatok, de helyettük más sem kell! Küldjön az ENSZ gazdasági segítséget ! EGYETEMI FORRADALMI BIZOTTSÁG ^ alapján) megalakuló üzemi munkástanácsok őket erősítették. A munkástanácsok - túl azon, hogy átvették az üzemek irányítását - érdekvédelmi feladatokat is betöltöttek, ellátták a munkásság politikai képviseletét, és a felfegyverzett üzemi őrségek révén részt vállaltak a közrend fenntartásában. A gyár tulajdonosaiként döntöttek esetenként a név megváltoztatásáról: Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár helyett így lett Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr; Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár helyett Richards Finomposztógyár, Győr stb. A hajtóműgyár függetlenné vált a Csepel Autógyártól, a csavargyár, elszakadva budapesti anyavállalatától, a vagongyár részeként működött tovább. A munkástanácsok döntöttek termelési és személyi kérdésekben. A felülvizsgálat alá vontakat vagy megerősítették tisztségükben, vagy alacsonyabb beosztásba helyezték, szabadságolták, ritkábban kétheti bér kifizetésével elbocsátották. Eljárást indítottak azok ellen, akiket az ávó besúgóinak tudtak, akik nem rendelkeztek a munkakörük betöltéséhez szükséges szakmai képzettséggel vagy tudással, akik túlhajtották az utasításokat vagy visszaéltek hatalmukkal. A párttagság, sőt a pártfunkció önmagában nem volt elegendő eljárás megindításához, így a vagongyári pártbizottság első titkára, Szaló Lajos is maradhatott a gyárban, igaz, nem függetlenített pártmunkásként, hanem fizikai dolgozóként. A vagongyári munkástanács, melynek első vezetője a távol levő igazgatót is helyettesítő Vadas József főmérnök lett, a dolgozók bejelentései alapján indított fegyelmi eljárások törvényességének felügyeletére szakképzett jogászt nevezett ki a fegyelmi bizottság mellé, aki döntési, szavazati joggal nem rendelkezett, egyetlen feladata az eljárás törvényességének biztosítása volt. A fegyelmi javaslatot a munkástanács plénuma erősítette meg vagy vetette el, és hozta meg a döntést. A munkástanács igazgatási tanácsához lehetett fellebbezni (többen éltek is ezzel a lehetőséggel). 129 A munkástanács november 2-án négy vezető (köztük Lakatos Albert igazgató) eltávolításáról, tizenegy felfüggesztéséről döntött, a főmérnököt és a főkönyvelőt pedig megerősítette funkciójában. 130 A hajtóműgyár munkástanácsának alakuló ülését váratlan esemény zavarta meg: megtalálták a pártbizottság páncélszekrényében azoknak a listáját, akik október 24-e után részt vettek a megyei pártbizottság fegyveres védelmében. Ez a káderlapok kiosztása után amúgy is feszült hangulatban felkorbácsolta az indulatokat, felmerült, hogy azonnali hatállyal elbocsátják mindannyiukat. Végül a listán szereplők egyenkénti meghallgatásáról döntöttek, október 29-ére halasztva a vizsgálatot. 131 Volt, akit eltávolítottak a gyárból, volt, akit felfüggesztettek állásából ügyének kivizsgálásáig. Akik ellen egyéb kifogás nem merült fel,
