Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A Dunántúli Nemzeti Tanács

el szózatát. Ez azért volt különösen veszélyes, mert a balatonszabadi adó munkástanácsának döntése értelmében az adó e naptól a Szabad Pe­tőfi Rádió, Győr adását sugározta, így az külföld­ön is fogható volt. A nemzeti tanács telefonon utasította a rádiósokat, hogy ne közöljék a beszé­det, ehhez fegyveres segítséget is ígértek, annak megérkezése azonban egyre késett. Hosszas vita után a szorult helyzetbe került rádiósoknak sike­rült rávenni Somogyvárit, hogy magnetofonra mondja beszédét, annak sugárzására azonban soha nem került sor. Somogyváriék egy ideig fe­nyegetőztek, majd elhagyták a stúdiót. A város­háza felé menet ismét beszédet mondott, ezúttal a MÁVAUT-állomás utastájékoztató megafon­ján keresztül. Korábbi felhívásait a győri rádió­sok elleni kirohanásokkal toldotta meg. Ennek hatására tüntetők gyűltek a stúdióhoz, követel­ve, hogy azonnal adják adásba Somogyvári be­szédét. A nemzeti tanács küldötteinek segítségé­vel azonban a rádiósoknak sikerült meggyőzni­ük a tüntetők képviselőit ennek veszélyességé­ről, a sajtószabadság korlátjairól, de a tömeg csak akkor oszlott szét, amikor a katonai erősítés, két rohamlöveg, megérkezett. 164 Délután négy óra tájban - a dunántúli konfe­rencia kitűzött kezdetekor - Somogyvári ismét a városházán, a nagy tanácsteremben szónokolt. A zavart fokozta, hogy a delegátusok egy része a Győri Nemzeti Tanács egyik vezetőjének, mások a budapesti szabadságharcosok küldöttének vél­ték. Somogyvári hőbörgése elleni tiltakozáskép­pen többen elhagyták a városházát. (A szervezők csak nehezen tudták rávenni őket, hogy a kama­raszínház épületében, a megyei könyvtár olvasó­termében kezdjék meg a tanácskozást.) A sopro­niak az üléstermet elhagyva egy ideig a városhá­za előtt nézelődtek, majd egy katonai alakulat elől behúzódtak a Corso étterembe, ahonnan csak akkor jöttek ki, amikor a vagongyári mun­kások kíséretében megérkezett Szigethy Attila. 165 Somogyvári puccskísérletét végül csak a győri forradalom szereplőinek együttes fellépésével si­került elhárítani. A nap folyamán Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal tárgyaló Török István a város­háza erkélyéről cáfolta Somogyvári állításait a budapesti harcokról, közölve a tüntetőkkel, hogy a fővárosban elhallgattak a fegyverek. A nagyte­remben többen próbálták túlkiabálni Somogyvárit, nem törődve fegyveres kísérőivel és az épület előtt tüntetőkkel. Vadas József azzal fenyegetőzött, hogy felvonultatja a vagongyár ki­lencezer munkását, és velük tisztítja meg a város­házát. Moór Ferenc ezredes, pápai hadosztálypa­rancsnok parancsára, aki egyben a székesfehérvá­ri hadtest parancsnokát, Mikes József vezérőrna­gyot is képviselte a konferencián, kétszáz katona szállta meg a városházát: kiürítették az épületet, és csak azokat engedték vissza, akik hiteles meg­bízólevéllel rendelkeztek. Somogyvárit Meny­hárt Miklós kísérte le a városháza előcsarnokába, ahol átadta két nemzetőrnek, azok azonban, nem ismerve az előzményeket, kiengedték az épület­ből. 166 (Egyik kísérőjét elfogták, és másnap ki is hallgatták, ő azonban vagy semmit nem tudott, vagy semmit nem akart mondani Somogyváriról, ezért miután a győriek telefonhí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom