Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
beszámolt.147 Feltehetően senki sem sejtette, hogy az ekkor készült fényképeket majd ellenük fordítják, és velük fizettetik meg az új emlékmű felállításának költségeit. Az emlékmű maradványait később a Ráth-kastély udvarába vitték. Az eseményekkel összefüggésben a későbbi periratok említik még Gulyás Imre, Hideg Ferenc, Király László, Kiss János, Németh Vince, Tekler Antal és Szilágyi József nevét is. Biczó Imrét a megtorlás idején azért helyezték közbiztonsági őrizet alá, mert ő kötötte rá a láncot a szovjet emlékműre, és szervezte a szobor ledöntését.148 Van olyan visszaemlékezés, mely szerint már itt is szavalta Borsodi Ottó mezőgazdasági technikumba járó tanuló a Nemzeti dalt. A forradalom után keletkezett kiadványok úgy állítják be az emlékmű ledöntését, mintha néhány bűnözőnek, a gépállomásról ellopott traktorral végrehajtott köztörvényes akciója lett volna.149 Négy hónappal később a megyei pártsajtó arról írt, hogy Székely Sándor a gépállomás munkástanácsától kért vontatót a szovjet emlékmű ledöntéséhez.150 Székely Sándor tárgyalásánál Sárosi János úgy vallott, hogy Székely „több ezres tömeg élén, óriási templomi zászlókkal felvonult a szovjet emlékműhöz, rendszerellenes uszító beszédet tartott és egy véletlen arra menő tehergépkocsi vezetőjét kényszerítette az emlékmű lehúzatására”.'51 Bírósági tárgyalásán az egyik tanú azt mondta, hogy Székely nagy örömmel beszélt annak lerombolásáról. Kijelentve, hogy amíg ő él, addig Csornán nem lesz többé ilyen emlékmű.152 153 154 A tanúvallomásokkal ellentétben Székely Sándor az emlékmű ledöntésekor még nem tartózkodott a községben, a gépállomás munkástanácsa pedig még meg sem alakult. A nap eseményeit Hubert István, evangélikus lelkész is megörökítette naplójában: „Eső és a bizonytalan helyzetet Rádión hallgatás lehetősége és kényszere miatt sem a Bibliaórát, sem az Énekpróbát nem lehetett megtartani, mert nem jöttek... A községben nagy események voltak! 12 óra körül: traktor és teherautó, nagy tömeg örömujjongása között lehúzta, lerántotta az orosz emlékművet a főtéren. Utána leverték a címereket, a vörös csillagokat stb. Majd egy vidéki fiatalember Brassai orvos erkélyéről'53 felolvasta a bpi egyetemi ifi. 16 pontból álló kiáltványát. Ez utóbbin (hallgatás) részt vettem, akkor értem oda a kenyérvásárlásból."'54 Október 26-án este egy szűkebb körű megbeszélés zajlott a várható események keretek közé tereléséről. Herczeg Zoltán szerint az egyeztetésen mintegy 25-30 fő vehetett részt155, de számuk más adat szerint elérte a 40-50 főt is. Az ideiglenes nemzeti bizottság megválasztását Czinder János szervezte. Nagy volt a bizonytalanság, és mivel nem tudták, hogy mit kell tenni, felhívták a győri ideiglenes nemzeti tanácsot, ahol azt mondták, hogy a határőrségből, 147 Az ellenforradalom támadása Győr megyében. Szerk.: Győri Imréné, Budapest: Kossuth K„ 1958. 25. p. 148 ÁBTL 3.1.5.0-18810/1.153. p. 149 Az ellenforradalom támadása Győr megyében. Szerk.: Győri Imréné. Budapest: Kossuth K., 1958.100. p. 150 Négy hónap egy gépállomás történetéből. In: Kisalföld, 1957. február 27. 151 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 152 Ma délelőtt vádbeszéd és ítélet Székely Sándor és társa ügyében. In: Kisalföld, 1957. április 24. 153 Dr.Brassai István körzeti orvos említett lakása és erkélye a mai Soproni út 67. szám alatt, a mai Erzsébet királyné utcával szemben volt. 154 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, p. 121-122. 155 Herczeg Zoltán (1925-2003) visszaemlékezése elhangzott a Csornai Televízió 1992. október 23-i műsorában, a videokazettára rögzitett interjú a család tulajdonában, a továbbiakban Herczeg Zoltán visszaemlékezése, 1992. 31
