Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Áldozó István: A Weisz Manfréd Művek lőszerszállítási ügyletei a Kuomintang Kínával 1937-1939
kezdeti időszakában rá volt utalva a magyar, csehszlovák és belga lőszerszállításokra. Az Antikomintern Paktum országaival szembenálló nagyhatalmak (Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország) 1937/1938-ban még nem voltak abban a helyzetben, hogy saját hadseregük fegyverarzenáljának korszerűsítése mellett Kína felfegyverzésére is gondoljanak. Természetesen Magyarország sem tudott érdemleges segítséget nyújtani Kína számára, a csepeli és a diósgyőri gyárnak azonban a „pangó” időszakban nagyon jól jött a távol-keleti megrendelés. Kína szerepe igazán a Pearl Harbor-i támadás után értékelődött fel. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államok komoly segítséget nyújtott Kínának. Az amerikaiak többek között Curtiss P-40 Wahrhawk16 vadászgépekkel is felfegyverezték a Távol-keleti ország légierejét. Értékelés A Weisz Manfréd Művek iratanyagát tanulmányozva kerültek kezembe a kínai fegyverszállítási dokumentumok. Számomra is a meglepetés erejével hatott, hogy a két ország között az 1949-ben létesített diplomáciai kapcsolat előtt már korábban is volt állami szinten jóváhagyott gazdasági együttműködés. A kooperáció a második világháború előtti időszak tendenciájához igazodva titkos volt, így arról elvileg a közvetítő államokat leszámítva mások nem szerezhettek tudomást. A Weisz Manfréd Művek által szállított 7,92 mm-es lőszerek, illetve a MÁVAG által exportált 7,5 ernes ágyúcsövek sokat nem segítettek Kínán, mégis egy függetlenségéért küzdő ország ellátásában a magyar ipar is részt vehetett. A kínai hadsereg egyébként a második világháború végéig német Mauser MG 34-es géppuskákat használt. (1. kép) Az első fegyverek még a német-kínai együttműködés időszakában érkeztek a távol-keleti országba, ezeket később nagyobb tömegben másolták a gyárak. Bár 1939 novemberében a hivatalos Kínával megszakadtak a kapcsolatok, a csepeli gyár vezető körében felvetődött, hogy esetleg a japán bábállamként működő, Van Csing Vej által vezetett országrésszel kellene elmélyíteni az együttműködést. Erre azonban nem kerülhetett sor, hiszen a következő években a magyar gyáripart a német és a magyar hadsereg ellátása kötötte le. (2. kép) 16 Kenneth Munson: A II. világháború repülőgépei. A hadviselő felek valamennyi repülőgépe. Műszaki Kiadó, Budapest, 1994. 70. p. 157
