Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Áldozó István: A Weisz Manfréd Művek lőszerszállítási ügyletei a Kuomintang Kínával 1937-1939
légitámadások során a Hongkong kikötőjéből Nanking irányába induló vasútvonalat szétbombázták, így az üzleti együttműködésnek a diplomáciai nehézségeken túl már technikai akadályai is voltak. A Harmadik Birodalommal való szakítást követően, mint korábban említettem, Kínának Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió vált a legfontosabb kereskedelmi partnerévé. A kínaiak fő vásárló szerve 1939-től Párizsban működött, a lehetséges fegyverszállító gyárakkal való kapcsolattartás felelőse Yang Chieh ezredes, moszkvai nagykövet lett. A Weisz Manfréd Művek számára a távolkeleti kapcsolatok építése Franciaországon keresztül is lehetővé vált: Robert Louis francia üzletember ugyanis gr Teleki Andor ismerőse volt, aki az 1939. augusztusában zajlott magyar-kínai tárgyalások előtt már „kialkudott” a WM-nek egy 50 millió darabos lőszerszállítási kvótát.12 A csepeli gyárban örültek a lehetőségnek, a korábbi évek keserű tapasztalatai miatt azonban egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek. Robert Louis ugyanis 1938-ban már kecsegtette a magyar cégeket kínai megrendelési lehetőségekkel, akkor azonban Therese Irxmayer aknamunkájának köszönhetően a kínai fél visszalépett a megrendelésektől.13 A WM vezetőinek félelme 1939-ben már alaptalan volt, a svájci üzletasszony ugyanis a németbarát Kung pénzügyminiszter eltávolítása óta egyáltalán nem rendelkezett kínai kapcsolatokkal. Franciaország részéről Léon Blum és Daladier kormánya kifejezetten jóindulatúan viszonyult Kínához. A nehéz gazdasági helyzetben lévő francia állam hitelt adott a távol-keleti országnak, cserében viszont elvárták, hogy a megrendelések 80%-át Kína francia ipari üzemeknek adja ki. Csang Kaj Sek országának elsősorban puskára, gépfegyverre, ágyúra, valamint lőszerekre volt szüksége. A kínai tüzérség igényeit a franciák többé-kevésbé kielégítették, a gyalogsági fegyverek és lőszerek szállítására azonban Magyarországnak is volt lehetősége. A francia-magyar-kínai tárgyalások során felmerült, hogy a Fémáru- Fegyver- és Gépgyár RT szállítana puskákat Kínába, az 50 millió 7,92 mm-es Mauser SS lőszer előállítása pedig a Weisz Manfréd Művek feladata lenne. A Fegyvergyárnak azonban nem volt szabad kapacitása, így ők elestek az üzleti lehetőségtől.14 Közeledve a második világháború kitörése felé, Magyarország külpolitikai mozgástere is egyre inkább beszűkült. Mivel hazánk 1939. február 24-én csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz, tekintettel kellett lennünk a szövetségesek érdekeire. Magyarország az érvényben lévő vállalásait még teljesítette, az 1939. augusztusi tárgyalást követően azonban már nem került sor több magyar-kínai megbeszélésre. Az utolsó hadiszállítmány a MÁVAG diósgyőri üzeméből indult útnak: 1939. november 18-án két darab 7,5 cm-es ágyúcsövet exportáltak Csungkingba.15 A Weisz Manfréd Művek és a MÁVAG kínai üzleti kapcsolatai megelőzték a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételét. A távol-keleti ország a japánokkal vívott háború 12 Uo. 31. csomó, 232. dosszié, Robert Louis levele gróf Teleld Andornak, 1939. augusztus 8. 13 Uo. 14 Uo. Robert Louis levele gróf Teleki Andornak, 1939. augusztus 17. 15 Uo. 62. csomó, 497. dosszié. 156
