Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Áldozó István: A Weisz Manfréd Művek lőszerszállítási ügyletei a Kuomintang Kínával 1937-1939
engedély beszerzését is a bécsi kínai követségen keresztül intézték.6 Még a magyarkínai megállapodás aláírása előtt megérkezett a Magyar Nemzeti Bank engedélye is. Az MNB 5250 mázsa „üvegáru” exportálásához járult hozzá.7 Németország 1937. október 14-én írásban is hozzájárult, hogy Hamburgon keresztül lőszerszállítmány menjen Nankingba.8 Az engedély megadását követően az első szállítmány október 28-án érkezett Hamburgba, ahonnan a német Vogesen gőzössel szállították az árut a brit kézen lévő Hongkongba. Az „üvegárut” innen vasúton szállították Nankingba és Csungkingba. A kimutatások szerint december 16-ig 3,6 millió darab lőszer ment Kínába. A csepeli gyár az együttműködés három évében elsősorban Mauser lőszereket szállított a távol-keleti országba, ám kínai és magyar részről is felvetődött az együttműködés elmélyítése. A berlini Kínai Nagykövetség részéről felmerült, hogy 10 ezer darab szuronyos lőfegyvert, valamint oldalfegyvert rendelnének Magyarországról. A szuronyos lőfegyver előállításához azonban 31 ezer méter acélrúdra lett volna szüksége a csepeli gyárnak, ennek előteremtése akkoriban megoldhatatlan feladat volt.9 A Weisz Manfréd Művek a német és kínai hatósági engedélyek néhány hetes késése miatt az október 10-i határidőt ugyan nem tudta tartani, ám az októberben és novemberben zajlott további titkos egyeztetéseknek köszönhetően nem 800 ezer, hanem 3,6 millió lőszert exportált Kínába. Magyar-kínai gazdasági együttműködés francia közvetítéssel A Weisz Manfréd Műveknek a Kuomintang Kínával való kapcsolattartásában 1938 közepén fordulat következett be. Németország 1938. május 25-én visszahívta katonai tanácsadóit a távol-keleti országból, sőt a Harmadik Birodalom a japánokkal való szövetség miatt a hadianyagok szállítását is megszüntette.10 Kínának ezt követően elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió lett a fő kereskedelmi partnere, a kisebb országok közül elsősorban Belgiumra, Csehszlovákiára és Magyarországra számíthattak. Az Egyesült Államok késznek mutatkozott havi 20 millió darab különböző méretű lőszer Kínába történő szállítására, ám a 4,9 font darabonkénti árat a kínaiak drágának találták. Nagy- Britannia a lőszerek árát 4,12-4,15 font darabonkénti árban határozta meg, ezt már elfogadhatónak tartották a kínai gazdasági körök. A japánokkal háborúzó távol-keleti országnak hirtelenjében 100 millió darab gyalogsági és tüzérségi lőszer kellett, ebből esetleg 30 milliót Magyarország szállíthatott volna.11 A háború előre haladtával egyre nehezebb volt a távol-keleti országgal kapcsolatba lépni, pedig Kína több haditermék iránt mutatott érdeklődést. A rendszeressé váló japán 6 Uo. 7 Uo. 62. csomó, 496. dosszié, levelezés a MNB-vel, 1937. szeptember 28. 8 Uo. 61. csomó, 488. dosszié, Németország engedélye a Kínába irányuló hadiszállítmány átengedésére, 1937. október 14. 9 Uo. A Handesabteilung der chinesischen Botschaft levele, 1943. október 11. és október 13. 10 Z 407. szekció, 62. csomó, 495. dosszié 11 Uo. 1938. május 18-i levél 155
