Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Áldozó István: A Weisz Manfréd Művek lőszerszállítási ügyletei a Kuomintang Kínával 1937-1939
A Weisz Manfred Művek kínai üzleti kapcsolatai Németország és Ausztria közvetítésével A csepeli hadiüzemnek a kínaiakkal való kapcsolatfelvételében egy Horn1 nevezetű bécsújhelyi üzletembernek elévülhetetlen érdemei voltak. Horn 1937. március 21-én levelet írt Faragó Gyulának, a Weisz Manfréd (WM) Konzervgyár igazgatójának, akivel a bécsújhelyi akadémiai körből ismerték egymást. Horn a levélben közölte, hogy Kína érdeklődést mutat magyarországi termékek iránt, s neki a kínai kormánykörökkel jó kapcsolatai vannak. Horn egyébként az 1920-as években egy cseh táblaüveggyártó cég megbízottja volt, 1937-ben már önálló üzletember.2 Faragó Gyula az április 21-én kelt válaszlevelében értesítette Hornt, hogy nemcsak a konzervgyár, hanem a teljes WM konszern is érdekelt a kínai üzlet kapcsolatok elmélyítésében. A csepeli gyár igazgatója közölte, hogy gyára repülőgép motorokat és alkatrészeket (pl. forgattyús tengelyeket), könnyűfém légcsavarokat, légi- és közúti jármű futóműveket, speciális járműveket, traktorokat, gyalogsági fegyvereket és lőszereket, csavarokat, és acélárukat exportálna Kínába.3 A csepeli gyárnak a győri fegyverkezési program meghirdetése előtt amúgy is kevés munkája volt, így bármilyen kínai megrendelést szívesen vettek a gyár vezetői. A gyalogsági fegyverek és lőszerek, valamint a csavarok és acéláruk előállításában a gyárnak már voltak tapasztalatai, a Weisz Manfrédben végzett minőségi munkát nemcsak Magyarországon, hanem Európa fejlettebb országaiban is elismerték. A repülőgép motorok és alkatrészek szállításának felajánlása 1937-ben meglehetősen merész vállalkozásnak tűnt: az ország legnagyobb üzemén belül 1927- ben létesítették a Weisz Manfréd Repülőgép és Motorgyár RT-t, s 1937-ben még csak Heinkel HD 22-es gépek javításával, valamint Heinkel és Junkers Ju 86-os gépek egyes alkatrészeinek gyártásával foglalkoztak (pl. Sum üzemanyag szivattyú). Horn ezután Therese Irxmayerrel, a Schweizerische Bankverein képviselőjével folytatott megbeszélést, aki Kung Csie Csen pénzügyminiszter személyes ismerőse volt.4 A svájci üzletasszony készítette elő a Weisz Manfréd Művek üzletkötőinek Kung pénzügyminiszterrel való találkozóját, amelyre a németországi Neuheimben került sor 1937. szeptember 15-én. A WM vezetői a találkozón megállapodtak a kínai kormány képviselőjével, hogy a csepeli gyárnak október 10-ig 800 ezer darab 7,92 mm-es SS Mauser töltényt kell elkészítenie, amelyet a gondos minőségi ellenőrzés, valamint a kiviteli engedélyek megszerzése után az ázsiai országba kell továbbítaniuk. A lőszer szállítására a csepeli hadiüzem késznek mutatkozott, így az üzlet lebonyolításához már csak a német átutaztatási és a kínai beszállítási engedélyek megszerzése hiányzott.5 Az egyezmény megkötését követően Kung Bécsbe helyezte át székhelyét, emiatt a magyar fegyverszállítási 1 Az üzletember keresztnevére a források egyáltalán nem utalnak. 2 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL). Z 407. szekció. A Weisz Manfréd Repülőgép- és Motorgyár RT iratai. 62. csomó, 495. dosszié. Levelezés a Sanghajban található Horn Manufaktúrával. Horn levele Faragó Gyulának, 1937. március 21. 3 Uo. Faragó Gyula válaszlevele, 1937. április 21. 4 Uo. Horn levele, 1937. augusztus 28. 5 Uo. 61. csomó, 488. dosszié. Handesabteilung der chinesischen Botschaft, Berlin. Levél 1937. október 5-ről. 154
