Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)

A városháza

ban: Fried Zsigmond a bádogosmunkát, a Körting BE budapesti cég a központi fűtés szerelését, Oppenheimer Ignác budapesti szobrász a díszkőfaragó-munkát, Ullmann Gyula budapesti szobafestő a közgyűlési terem, az előcsarnok, a lépcsőház és a felső emeleti folyosó díszmunkáit végezte. Hübner Jenő a végleges építési munkatervet 1896-ban készítette el, melyben felhasználta a pályanyertes munkák legjobb elemeit. A munka az építési tervek alapján 1896. október 26-án az alapozással vette kezdetét, melyet november 21-én fejeztek be. Schlichternek olyan kitűnő szakmunkások álltak rendelkezésére, akik ebben az időben sorozatban dolgoztak a széles körű szaktudást igénylő eklektikus épületeken, s a városháza építése rutinmunkát jelentett számukra. A segédmunkára pedig bőségesen akadt olcsó, megbízható munkaerő. Érdekes módon a környék szabályozása az építkezés folyamán vetődött fel. A város közgyűlése az 1897. január 11-i ülésén hozott határozatot arról, hogy a mai Szent István útjába torkolló Aradi vértanúk útja és a Baross út járdamagasságát azonos szintre kell hozni. A Szent István útnak e két utca közötti északi részén ezentúl csak kétemeletes épületet lehet létesíteni. A városháza nyugati oldalán az épületek fópárkányzatának egyvonalba hozását rendelték el. 1897 tavaszától gyors ütemben folyt az építés, s május 13-án a közgyűlés határozatot hozott, hogy a nagytorony kőburkolatot kapjon és sisakja a kistoronnyal együtt vörösrézből készüljön. Az év augusztusában már álltak az épület falai, s 23án az építkezéseknél szokásos ún. bokrétaünnepélyt is megtartották. Hübner Jenő már 1897 októberében jelezte a tanácsnak, hogy a városházépület 1898 augusztusában valószínűleg átadható lesz. Ez az előrejelzés azt mutatja, hogy a folyamatosságot, a határidőket pontosan be lehetett tartani, ami — mint az előzőekben már utaltunk rá — annak volt köszönhető, hogy olcsó és kvalifikált szakember a szükségletnek megfelelően állt rendelkezésre, s a vállalkozóknak létérdekük volt a határidőket tartó minőségi munka. A tél folyamán a budapesti Körting cég a központi fűtést szerelte. Egyéb munkák a kemény hideg miatt 1898. február 28-ig szüneteltek. Ettől kezdve az építkezés befejezéséig folyamatos volt a munka. 1898 áprilisában jelentette Hübner a városházépítő bizottságnak, hogy a lebontott tűztorony harangját az új toronyba már elhelyezték, s 25-én a nagytorony sisakszerkezete is a helyére került. Az épület vakolására 1898 júniusában került sor, amit a tervező művezető szakvéleménye alapján sóskúti kőporral kevert habarccsal készítettek. Az előrejelzésnek megfelelően az épület 1898 augusztusában valóban olyan állapotba került, hogy a hivatalok megkezdhették a beköltözést. A Győri Hírlap 1898. augusztus 5-i számában büszkén írta: „Magyarországon a legszebb a győri városháza, a második emelet teljesen kész van, beköltözött a mérnöki hivatal. A polgármester irodáit szeptemberben lehet elfoglalni. A téli időszakban készül el a nagyterem, a városház előtti tér rendezése is még a nyáron megtörténik. A tér parkírozásának tervei szerint kezdi meg a munkálatokat Földi Lajos főkertész. " Ez év őszén a nagytorony erkélyén a tüzőrség is elfoglalta a helyét. A toronyórát Opitz Lajos győri órás és ékszerész szállította és helyezte el a toronyban