Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

Vadas Józsefet az igazgató személyéről folytatott vita különösen nehéz helyzetbe hozta, hiszen Lakatos leváltása esetén ő volt a munkástanács és a dolgozók legesélyesebb jelöltje az igazgatói posztra. Ez is közrejátszott abban, hogy - a látszatát is kerülendő annak, hogy pozícióját a munkástanácsban személyes karrierje előmozdítására használja fel - a Lakatos ügyében tartott munkástanácsi ülés előtt lemondott a munkástanácsban viselt pozíciójáról. Döntése indoklásában arra hivatkozott, hogy a munkások nem hajtották végre a munkástanács azon határozatait, amelyekkel ő maga egyetértett (értelemszerűen a munka felvételét elrendelő november 7-i és 10-i határozatokat). Ez az indoklás azonban a munka felvétele után nem látszik kellően alaposnak. A munkástanácsok a megyei és városi tanácsba delegált küldötteiken keresztül ellenőrizték, és be is számoltatták a rendőrséget és az ügyészséget, így próbálva gátat vetni az (éjszakai) elhurcolásoknak. De a vagongyári munkástanács igyekezett közvetlenül is ellenőrizni a rendőrséget, ennek érdekében november 15-én két munkástanácstagot delegáltak a városi parancsnokságra.

62 A rendőrség feletti felügyelet két kérdés miatt volt különösen fontos: így láttak lehetőséget a letartóztatások, és az ávósok, valamint az üzemekből és intézményekből elbocsátott funkcionáriusok beöltöztetésének megakadályozására. Miután a november 4-ét követő második héten a vagongyári munkástanács - illetve általában a győri munkástanácsok - jelentős hatalmi pozíciókra tettek szert Győrött, illetve a megyében, a következő héten az elért eredmények megszilárdításán túl sor került a kapcsolatok kiterjesztésére, a bekapcsolódásra az országos politikába. A politikai bizonytalanság (aminek legfőbb eleme a kormány hirdetett céljai és tettei közötti diszkrepancia volt), valamint az országos rádió és sajtó hamis, tendenciózus híradásai miatt egyre nagyobb szükségét látták állandó, folyamatos kapcsolat kiépítésének a különböző munkástanácsokkal, részint hogy ellensúlyozni tudják a Győrről közölt valótlan híreket (a november 4-e előtt és után történtekre vonatkozóan egyaránt), valamint hogy megbízható információkhoz jussanak az ország más területein történtekről, így lelkesen üdvözölték a KMT felhívását országos munkásértekezlet megtartására, illetve Országos Munkástanács megalakítására. A hír a vagongyár munkástanácsán keresztül terjedt el Győrött (arról másnap mindkét napilap, a Hazánk és a Kisalföld is beszámolt), ami jól mutatja, mennyire eredményesek voltak a vagongyári munkástanács kapcsolatépítési törekvései. Győrött az értekezletet a munkásság parlamentjének remélték, attól a munkáshatalom megerősítését, és azt várták, hogy a szocialista nagyipar fellegvárainak (a Hazánk tudósítása név szerint Csepelt, Ozdot, Diósgyőrt ,_ Lásd kötetünkben a munkástanács 1956. november 15-i ülésének jegyzőkönyvét a 168. oldalon.