Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

úgy, hogy valóban érdemes legyen exportra termelni. Ezután nem úgy lesz, mondotta, hogy a vállalatok kezdeményezéseit nem fogják figyelembe venni, mert a múltban valóban csak diktáltak a vállalatoknak. A bürokratikus igazgatásnak is véget kívánnak vetni. Radikálisan meg kívánják szüntetni az úgynevezett igazgatási vízfejeket. Ennek természetes következménye viszont, hogy több tízezer dolgozó elveszti hivatalát. Ennek átgondolására olyan tervvel foglalkoznak, hogy a minisztériumok és egyéb hivatalok átszervezése miatt a vállalatoktól kikerült munkavállalók bizonyos meghatározott ideig fizetésüket kapják, de ez alatt az idő alatt nem kell hogy bejárjanak a minisztériumokba és hivatalokba, mert ott létük hátrányosan befolyásolná az egészséges szervezetek kiépítésének kifejlődését. Közölte továbbá, hogy átmenetileg Budapesten anyagbörzét fognak felállítani, ahol különböző vállalatok anyagelőadói csencselnek. Erre a csereberélésre átmenetileg szükség lesz, mert egyes vállalatok rendelkeznek olyan készletekkel, melyekre nekik nincs szükségük, viszont más vállalatok jól fel tudják használni. Felszólította a munkástanácsot, hogy már most kezdjék meg kidolgozni a gyár 1957. évi termelési tevét. A minisztérium legfontosabb feladata lesz a jövőben a vállalat gazdaságos működését segíteni. Szerinte a munkástanácsok és a kormány között a cél tekintetében nincs eltérés, csak az ütemezésben. Cél az, hogy mindenhova megfelelő képzettségű és szaktudású embereket állítsanak, és ezáltal elejét vegyék annak, hogy a jövőben is a múlthoz hasonlóan rendelettömegeket gyártsanak. Szerinte új államvonalat kell kialakítani független, demokratikus alapon. Ő a maga részéről közölte, hogy nem tart igényt pozícióra, és ha azt fogja látni, hogy nem olyan irányban haladnak a dolgok, mely a munkásság és Magyarország szempontjából helyes, akkor ő nem is fogja tovább végezni miniszterhelyettesi feladatát, mert mint mérnökember más munkakörbe is jól bele tud illeszkedni. Közölte, hogy a bányák már dolgoznak, azonban harmincezer bányász hiányzik. A bányák termelése 1957 végéig nem fog tudni annyit felfutni, hogy elegendő szenet termeljen [az] energiaellátáshoz, ezért energia vonalon is nagy nehézségeknek nézünk elébe. Csepelen úgy szervezték meg a munkát, hogy egyes üzemek váltva dolgoznak hetenként 36-36 órát. Ezzel elérik azt, hogy nem lesznek az üzemekben olyan munkástömegek, melyeknek nem tudnak munkát adni. Ily módon kevesebb órás munkahétre is [lehetőség lenne] azonban a dolgozók meg fogják kapni a régiek szerinti fizetésüket. Közölte, hogy miután a gyárak nem tudnak egyelőre megfelelő ütemben dolgozni, szó lehet arról, hogy munkáscsoportokat toboroznak budapesti romeltakarításhoz és helyreállításhoz. Ezek a munkások az így végzendő