Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
Még jóval Somogyváriék előtt érkezett a vagongyárba Szigethy Attila, a megyei tanácson alakult munkástanácsot képviselő Tóth István, Cseh István és Horváth Mihály társaságában, hogy a munkások segítségét kérje a puccskísérlet felszámolásához. Még a nap folyamán a vagongyárba érkezett a munkástanáccsal tárgyalni Nagy Elek, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyára munkástanácsának elnöke, Zádor István a budapesti egyetemisták képviseletében, valamint Krecz Géza helyőrségparancsnok. A vagongyárban keresett védelmet Szabó György, a nemzeti tanács alárendeltségében alakult munkástanács elnöke (akitől Somogyváriék megelőzőleg kikényszerítették a hírhedt rádiószózat közlési engedélyét). Vagyis mindkét oldal tudta, hogy a vagongyár kilencezer dolgozójának megnyerése döntő a (helyi) hatalom szempontjából. A munkástanács kezdetben nem ismerte fel a helyzet súlyosságát és gyűlést hívott össze a helyzet megvitatására, állásfoglalás kidolgozására, amit másnap terveztek közleményként megjelentetni. Szigethy érveinek és a gyárba benyomult idegenek handabandázásának hatására azonban felismerték, hogy a helyzet nem tűr halasztást. Parai László is belátta a Szigethy-féle politika szükségességét, és mellette foglalt állást. 41 Az őrség kiszorította a betolakodókat, a munkástanács pedig röplapot fogalmazott, amit azonnal kinyomtattak. Ebben kiálltak Szigethy és politikája mellett, elítéltek minden szélsőséges, demagóg provokációt. Az elért eredményeket (egypártrendszer megszüntetése, koalíciós kormány alakulása, beszolgáltatás eltörlése) hangsúlyozva elleneztek minden felelőtlen akciót 42 A felhívást Vadas József és Varga Sándor mérnökök vitték el a városházára, ahol szétosztották a küldöttek között. Vadas föl is szólalt Somogyvári ellen, hivatkozva a győriek lokálpatriotizmusára (ne hagyják, hogy egy idegenből jött valaki bitorolja saját forradalmukat), de arra is, hogy ha másképp nem sikerül leszerelni a betolakodott rendbontókat, a gyár kilencezer munkását fogja felvonultatni ellenük a nemzeti tanács (és az ország) védelmében. Fellépése elismeréseképpen, egyben a munkástanács súlyát érzékeltetendő, Vadas bekerült az értekezlet elnökségébe. Az, hogy a munkástanács segítségére volt szükség a fenyegető helyzet megoldásához, önbizalmat adott a vezetőknek, és megalapozta azt a presztízst, ami lehetővé tette, hogy november 4-ét követően továbbvigyék hosszú ideig sikeresen - a győri forradalmat. Nem véletlen, hogy minden tárgyaláson, amit a szovjetekkel, majd a kommunista párttal vagy a kormány által küldött személyekkel folytattak, hivatkoztak arra, hogy a vagongyár munkástanácsa volt az a testület, amely Győrött eredményesen szállt GYSML, GYMB., B. 354/1957. Parai László pere, Parai László jkv., 1957. április 29. - Győr, 1956. Dokumentumgyűjtemény. 1. Szerk. Bana József et al. Győr, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 1996, 148-149. o.
