Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

Megállapítható volt, hogy vidéki viszonylatban lényegesen előbbre vagyunk, mint Budapest. Az elv és a cél [Budapesten] egységes a vidékiekkel, azonban sokkal ziláltabbak, szervezetlenebbek soraik, mint a miénk. Az értekezleten ő is hozzászólt, és elmondotta, hogy győri viszonylatban mi a helyzet. Hangsúlyozta, hogy a sztrájk csak akkor eredményes, ha [a munkások] egységesek, soraik rendezettek, s véleménye szerint a sztrájkkal további hathatós eredményeket csak akkor tudnak elérni, ha most munkába állanak a dolgozók az egész országban, s ha bizonyos határidőn belül a kormány nem reagál az Országos Munkástanács követeléseire - mely az ország összes üzemeinek, bányászainak s egyéb szerveinek azonos követeléseit tartalmazza -, akkor egységesen az egész országban ismét sztrájkba lépnek. Ismertette az eddigi győri eredményeket, mely[ek] szerint az üzemek képviselői jelen vannak a városi és megyei szerveknél, a rendőrségnél. Ezt a budapesti üzemek felé is javasolta. Csepel küldötte elmondotta, hogy a jövő hét közepéig dolgozni fognak, és ha addig sem lesz a kormány részéről teljesítés, akkor teljes egységben leállanak a munkával az egész országban 24 órára (beleértve az élelmiszeripart is). Megállapítható volt, hogy a budapestiek helyzete sokkal nehezebb, mint vidéki viszonylatban, mert ott a dolgozók nagy többsége nincs bent az üzemben, s így nincs szervezési lehetőségük sem. A budapestieknek az volt a kérésük, hogy vidéki viszonylatban úgy magyarázzák meg a dolgozóknak [a munka felvételének szükségességét], hogy ne a Kádárkormánynak vegyék fel a munkát, hanem az éhező budapesti dolgozóknak adunk [a] munkával segítséget. A dolgozók többségének már nincs anyagi kitartása, s elmondották, hogy vannak olyan dolgozók, akik még a 7,50 Ft-ot sem tudják már kifizetni, 5 kg burgonya árát. Ezért van szükség [arra], hogy munkánkkal támogassuk a budapesti dolgozókat. A beszélgetés közben egy magyar őrnagy kért bebocsátást az értekezletre, aki közölte, hogy a kormány részéről utasítást kapott, hogy az értekezletet nem lehet megtartani, mert olyan értesítést kapott a kormány, hogy az írószövetség részéről illegális gyűlést hívtak össze, és ezt feltétlen meg kell akadályozni. Kérte az értekezlet elnökét, hogy vegye fel a kapcsolatot a parlamenttel ezen kérdés tisztázása ügyében. Azonban ez nem vezetett eredményre. Azután az őrnagy elmondotta, hogy személyesen győződött meg most, hogy ez az értekezlet nem illegális gyülekezet, hanem becsületes magyar dolgozók jöttek össze, hogy a munka felvétele és a dolgozók követelése ügyében tárgyaljanak. így úgy intézkedett, hogy az őrség vonuljon vissza.