Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

Az egész nemzet egyöntetű követelése, hogy a Szovjetunióval rendezzük közös dolgainkat, mégpedig valóban a legteljesebb egyenjogúság alapján. Sokan lealázónak tartják azt a helyzetet, hogy szovjet tankok és ágyúcsövek felügyelete mellett kell megtennünk az első lépéseket a kibontakozás felé,

10 de aki józanul gondolkodik, annak mindig számolnia kell az adott helyzettel. A szovjetek álláspontja, hogy megkezdik velünk a tárgyalásokat a kivonulásról, ha helyreáll az országban a rend, a fegyelem, a biztonság. Vajon bízhatunk-e ebben az ígéretben? Induljunk ki abból a felfogásból, hogy nem bízhatunk. Az ilyen felfogás lényegében a jelenlegi, cseppet sem kívánatos helyzet beláthatatlan időre való fenntartásához vezet. Ez pedig mit jelent? Azt, hogy tétlenül nézzük, hogyan rohan a nemzet az öngyilkosságba, hogyan zsugorodik össze az élet az országban, hogyan lendül át a levitézlett vezetők talpnyaló politikája nyomán keletkezett gazdasági válság az infláció szörnyű tébolyába, hogyan csúszik ki szánkból az a falatnyi kenyér is, amely puszta létfenntartásunkhoz szükséges. A nemzetnek az életet kell választania és nem az öngyilkosságot.

11 Több mint ezer esztendő rettentő csapásai sem tudtak elveszejteni bennünket, s ha a bizalom és bizakodás meg is rendült sok vonatkozásban, valamiben éppen a forradalmi napok tanulságai alapján rendíthetetlenül kell hinnünk: önmagunkban, csakis önmagunkban, nemzetünk egységében, abban a felmérhetetlen erőben, amelyet ez az egység jelent. Szinte hallom az aggodalmaskodást: hátralépünk a forradalomban, ha a munka útját választjuk. Engedd meg, kedves öcsém, hogy én másképp okoskodjam. A munkásosztály éppen azáltal képvisel átütő erőt, hogy tömörül az üzemben, szervezetten hallatja a szavát, és minden pillanatban tömegesen mozgósítható a nép érdekeinek védelmére. A távolmaradás az üzemtől, a ki-be sétálgatás a gyárkapun, a szétszóródottság a munkásosztály ütőképességét gyengíti. Márpedig erre az ütőképességre nagy szükség van. Nem üres szóbeszédet, hanem kézzelfogható veszélyt jelentett és jelent mind a fasiszta, mind a sztálinista restauráció. Akár fehér, akár vörös színben tűnnek is fel ezek a kísérletek, a forradalom nagyszerű vívmányai ellen törnek. Védjétek a vívmányokat, szilárdítsátok és fejlesszétek a munkástanácsok bölcs irányításával, az okos, megfontolt munkások szavára hallgatva. Bátran tehetitek ezt a munka éltető levegőjében is, hiszen ez nem jelenti, hogy lemondotok a sztrájk fegyveréről, amelyet a forradalom adott a kezetekbe. 10 A kép szimbolikus vagy nem speciálisan Győrre, hanem általánosan az egész országra vonatkozik, hiszen Győrből 1956. november 1 l-e előtt kivonták a szovjetek a nehézfegyverzetet. Vörös Jenő még 1956-ban elmenekült Magyarországról, ahova csak a rendszerváltozás után tért vissza, vagyis nyilván nem Kádárt támogatva érvelt a munka felvétele mellett.