Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hudi József: Francsics Károly veszprémi borbélylegény szenvedélyei

varróiskoláról, melynek történetét egyedül Francsics naplói és visszaemlékezései őrizték meg számunkra.

32 Jákói Zsófia természetesen nem állt teljesen egyedül eme vállalkozásával: a magántanítás és magániskola intézménye a korban széles körben elterjedt volt - ennek ellenére a magyar neveléstörténet alig vizsgálta.

33 A veszprémi varróiskolába a 12-15 éves serdülő lánykák jártak, akiknek délutáni foglalkoztatásáról Francsics Károly gondoskodott. Francsics a saját kedvtelésére, egyúttal Zsófi tehermentesítésére szerelmes regényeket, verseket, elbeszéléseket olvasott fel a lánykáknak, akik rajongva szerették őt, s bearanyozták napjait. Olvasmányokkal rendszerint a növendékek látták el Francsicsot. Olvasta Petőfi Sándor és Tompa Mihály verseit, Jósika Miklós és Alexander Dumas, Jókai Mór és más divatos írók regényeit. Más alkalommal kirándulni vitték a kis tanulókat a város kedvelt kirándulóhelyére, az ún. Fejes-völgybe (a Séd völgyébe).Francsics a rokonság körében is hasznosította „pedagógusi" ismereteit: 1846-ban élettársa unokaöccsét, a kis Földes Mihályt olvasni tanította.

34 1850-ben Jákói Zsófia unokahúgát, Pongrátz Linát (írói hagyatékának őrzőjét) oktatta német nyelvre.

35 II. A „szenvedelmes" kertész Francsics az 1830-as évektől az iskola udvarán, Zsófiék Horgas utcai lakóházánál, később pedig Halas úr kertjében is neves virágkertészetet alakított ki. Rózsa- és szekfü-gyüjteményével szerzett magának elismerést. A botanika tudományát a gyakorlatban, Müller József püspöki franciakertésztől sajátította el. „...virágokat tenyészteni, körbe-körbe szép könyveket olvasni, mégpedig naponként pár óráig a leány oskolában fennszóval - hogy ennél dicsőbb foglalkozás egy fiatalember számára van-e még a föld hátán? Azt határozza meg az olvasó." - jegyezte fel 1842 táján.

36 A forradalom kitörésekor is virágjaival bíbelődött. A kertészkedés tavasztól őszig lekötötte szabad idejét, felüdítette, változatosságot hozott az életébe. Francsics virágszeretete része volt természetszeretetének. Különösen a balatoni tájat kedvelte, de szívesen kirándult (néha puskával a vállán) Veszprém határában is.

37 Mentalitását jellemzi, hogy sosem gondolt arra: érdemes lenne talán üzleti vállalkozássá fejleszteni ismertté vált virágkertészetét. „Sancta Maria" Intézetét hozta létre. V. ö. Takács Lajos: Ranolder János veszprémi püspök élete és munkássága 1806-1875. A Veszprémi egyházmegye múltjából 14. Veszprém, 1987. 49-55. 32 A vármegyei Népnevelési Választmány elsősorban az elemi iskolákat vizsgálta, iratai közt nincs nyoma a Jákói-féle magániskolának. Veszprém Megyei Levéltár (VeML) IV. 1. r. A Veszprém Vármegyei Népnevelési Választmány iratai 1838-1861. Az iskolát a vármegyének a közhasznú intézetekről, intézményekről 1846-ban készült összeírása sem említi. VeML IV. 1. b. 1846. No. 988. 33 A magánoktatás részben a társadalom kiváltságos csoportjainál (fő- és köznemesség), részben a marginális csoportoknál (pl. zsidóság és nők) volt elterjedve. 34 Francsics emlékiratai II. kötet (1827-1849), 235. 35 Francsics: i.m. (1983), 264. 36 Francsics emlékiratai, II. kötet (1827-1849), 169. 37 Francsics többször leírja, hogy puskával vadászni ment a környékre; mivel vadászsikereiről nem írt, kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a puskára főként nemesi mivoltának bizonyítására volt szüksége.