Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

HALABUK JÓZSEF: EGY ÚRBÉRI PERBELI BÜNTETŐ ÜGY (Albertfalva, 1820-1830-as évek)

A bonyolult és hosszadalmas eljárás ideje alatt, úgy az al-, mint a felperes jogi, illetve tartalmi kérdésekben elfoglalt álláspontjai többször módosultak. Georch visszavonulását követően, rövid ideig, - az országos történetből is ismert Ghyczy Kálmán volt az uradalom irányítója, jogi képviselője. Álláspontja rendkívül tiszteletreméltó, megegyezésre törekvő volt. Az őt hosszabb ideig követő Hegyesi Hegyessi Imre jószágkormányzósága alatt zárult le a per, amely az idő múlásával fokozatosan közelített a szokásos, hasonló tartalmú s -jellegű más jogi eljárásokhoz. A megkötött úrbéri szerződés kompromisszumokon és az országos szintű kötelező előírásokon alapult. Szolgáljunk egy beszédes példával az előbb említett uradalmi álláspontváltozásra - ami egyben szemléleti változás is! Georch, mint „a Praefektus Úr (...) az Úrbális robotokat papiros pénzben váltatja meg", ugyanis „az Uradalomnak a robotokra különben sem lévén szüksége, azokat eddig is megváltani engedte". Néhány évvel később már módosult véleményt közöl a jegyzőkönyv: „azon Uradalmi Kormány melly a' Robotoknak elegendő, - sőt feleslegességét állította, már 2 esztendők óta az lenni megszűnt (...) az Uradalomnak már van is szüksége a Robotokra". Hozzátéve ehhez: „ha pedig inkább akarnák (az albertfalvaiak - H. J.) lehet akár szolgákat, akár pedig bérért fogadott Embereket magok helyett a' természetben teendő robotra kiállítani". Tekintve, hogy „Az Uradalom már érzi szükségét Robotjainak, - de ha nem is érezné, akkor is igényt tartana rá". A megváltozott álláspont egyben leplezetlen radikális kritikája is a Georch-féle elképzelésnek, amit a későbbi birtokvezetés a perben nyíltan meg is tagadott: "a' Kérdéses Gyarmatnak megtelepítése az Uradalmi Tisztség részéről az Uradalom javára nem volt egészen jól kifőzve és elintézve". Az uradalom azonban mindvégig nem tartott igényt a faiparos zselléri állapotban álló mesterek készítményeinek értékesítési lehetőségére, vagy természetbeni munkájára. így azok szabadon értékesíthették (elsősorban Pest-Budán) termékeiket és vállalhattak megbízásokat. Megjegyzendő, hogy a kontárság vádjával szemben védelmet biztosított részükre a jogi értelemben vett zselléri státuszuk. Végül is 1839 januárjára állt készen aláírásra az „Örökös Szerződés". Eddig tehát az ígért történeti kitekintés. Térjünk vissza ezután a hivatkozott polgári per menetébe ágyazódott büntetőeljárás forrásához! Az úrbéri per menetében - az írásos bizonyítékok és a szóbeli nyilatkozatok, tanúvallomások mellett - talán legfontosabb bizonyíték volt a falu korabeli térképe. (Ez a rajz - feltehetőleg éppen a jogi herce-hurea következtében, vagy elkallódott, vagy jelenleg még valahol lappang. (Feltehetőleg létezett - az ismert térképlapon kívüli - falutérkép és lakóházterv(ek) is. Jelenlegi - kutatásainkon alapuló - álláspontunk szerint, nem dönthető el, hogy az 1820-ban készült falubővítési terv valaha is tagja volt-e a rajzegyüttesnek, vagy kapcsolódott-e valamilyen formában ahhoz? A periratok megemlítik a „Rajzolatot", illetve „Helység rajzolatját". Más iratokban az „épületek rajzát", „az Épületek rajzolatjai", valamint „az Albertfalvai lakosok elébe szabott építési plánum, vagy is rajzolat" megfogalmazások olvashatók. Egyértelmű tény tehát, hogy léteztek telepítési-, bővítési tervek, valamint