Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr
ban állt fel, s balszárnyán a Schneider-dandár tartotta az összeköttetést az I. hadtesttel. 2 92 Június 26-án megkezdődött a cs. kir. csapatok támadása. A terv igen egyszerű volt. A III. hadtestnek, a cs. kir. fősereg jobbszárnyának hadászatilag kellett megkerülnie a győri magyar állást. Június 27-én a derékhadnak Arpásnál, a jobbszárnyi Gerstner-dandámak Marcaltőnél, a balszárnyi Schneider-dandárnak június 27-ről 28-ra virradó éjjel Bodonhelynél kellett átkelnie a Rábán. Ezt követően a Gerstnerdandárnak Lesházánál, a pápai úton kellett állást foglalni, s ott fedeznie Pápa felé a fősereget. A derékhadnak Szentmártonra (Pannonhalmára), vagy ha a szükség úgy hozná, azaz a tartalék hadtest egyedül nem bírna a Győrt védő erőkkel, Tápián felé kellett vonulnia. A cs. kir. tartalék hadtestnek június 27-én Lebenyre kellett vonulnia, 28-án Rábapatonánál átkelnie a Rábán, majd a Schneider-dandárral egyesülten Szabadhegy felé támadni. Ezt az oszlopot követte a Benedek-dandár, s a hadtest mögött állt fel tartalékul a Panyutyin-hadosztály. Végül, június 28-án az I. hadtestnek Abdánál kellett támadnia. A Duna bal partján hagyott II. hadtest feladata volt a Csallóköz és az Alsó-Vág vidékének védelme. A haditerv ideális esetben lehetővé tehette a Győrt védő VII. hadtest bekerítését, s a cs. kir. fősereg még legrosszabb esetben is Győr kiürítésére kényszeríthette a magyar sereget, illetve elvághatta egymástól a Kmety-hadosztályt és a VII. hadtestet. 293 A hadmüvelet egyik legnehezebb feladata a Gerstner-dandárra hárult, hiszen a III. hadtest többi csapataitól elszakadva, egyedül kellett megvédenie a támadó hadsereg hátát a cs. kir. felderítés által 8000 főnyire becsült Kmety-hadosztálytól. A Rábán történő átkelés után a fősereg csapatai koncentrikus támadást intéztek Győr ellen, a Gerstner-dandár viszont excentrikus mozgást végzett. Ha a Kmety-hadosztály visszaveri ezt a dandárt, azzal a III. hadtest mozgását is lelassítja, s ezzel esetleg lehetővé teszi a Győrt védő csapatok számára, hogy a várostól délre erőteljesebb ellenállást fejtsenek ki a támadó tartalék hadtesttel szemben. A túlerő még így is több, mint kétszeres lett volna, de ha a cs. kir. támadásnak már az első üteme kudarA Győr elleni hadművelet részleteire ld. [Wilhelm RammingJ: Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des Jahres 1849. Pesth, 1850. 69-84., 88-106. o.; Wilhelm Rüstow: Az 1848-1 849-diki magyar hadjárat története. II. k. Ford. Áldor Imre. Pest, 1866. II. 130-132., 137., 149-160. o.; Gelich Rikhárd III. 513., 542-544., 614-626. o.; Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. 2. kiadás. Bp., 1930. III. 80-90. o.; Pethő Sándor: Görgey Artúr. A hadműveleteket leírta Julier Ferenc. Bp., é. n. 338-341. o.; Lugosy István: Győr cs vidéke 1848-49.-ben. Hadtörténeti adalékok. Különnyomat a Győri Szemle II. évfolyamából. Győr, 1931. 14-23. o.; Rudolf Kiszí ing: Die Revolution im Kaisertum Österreich 1848-1849. Mit Beiträgen von M. Ehnl, G. Hubka und E. Steinitz. Wien, 1948. 11.184-188. o.; Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Bp., 1984. 483-486. o.; Veress D. Csaba: A győri vár. Bp., 1993. 177-184. o.; Hermann: Győr 41-44. o. Hermann: Ihászi 103-105. o.
