Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

összefüggő záróvonal épült ki. A kolozsvári hadosztályhoz tartozó „Hunyadiak" ettől kezdve szinte naponta vívtak kisebb-nagyobb összecsapásokat, s szorították mind beljebb a hegyekbe a felkelőket. Közben Erdélyben nagy ütemben folyt az újoncozás, melynek során az 50. honvédzászlóalj „tartalékát" is felállították. Ez egy teljes - hat századból álló alakulat volt, mely az 50. zászlóaljtól kapott tiszteket és kiképző keretet. A június közepén 680 föt számláló zászlóalj parancsnoka Gyapay százados lett. Az „50. honvédzászlóalj tartaléka" - zászlóaljat az aug. 6-i nagyszebeni vereség után Szászsebesen összeolvasztották a 76. (csíki székely) honvédzászlóaljjal, mely az említett csatában állománya jelentős részét elvesztette. Az így létrejött új 76. honvédzászlóalj őrnagy-parancsnokává Bem Gyapajl: nevezte ki. Az alakulat az aug. 12-i szászsebesi vereség után az erdélyi sereg maradványaival Déván tette le fegyverét, augusztus 18-án. Gyapay ekkor illegalitásba vonult, s csak hosszas bujkálás - az idők enyhültével - tért haza. Később Bezin lévő birtokán gazdálkodott. A kiegyezés után a Pest városi Honvédegylet tagja lett. Vállalkozó- és birtokos-gazdálkodóként 1890-ben Bezin hunyt el. Közlöny 1848/109. és 1849/16., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 2943., Uo.: Hm. Ált. 1849. 1558., HL.: 1848/49 34/42., Mikár Zsigmond I. 116, Borovszky: Győr m. 433., Vasárnapi Újság 1890/47., Szül. akv. (Győr-belvárosi R. hat. Pleb.) hrabovai Hrabovszky István született Felpécen (Kajárpéc), 1804-ben, evang. vallású. Gimnáziumot végzett. 1822-ben beállt a császári hadseregbe, ahol folyamatosan szolgálva 1846-ban alszázados lett a 32. Estei Ferdinánd gyalogezredben. Ezrede 3. zászlóaljával 1848. júniusában Péterváradra vezényelték, ahol részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. (Közben júl. 28-án cs. kir. fÖszázados lett.) Októberben magyarországi sorozású alakulatával csatlakozott a honvédsereghez. Több alkalommal kitűnt a Pétervárad körüli harcokban, s abban is szerepet játszott, hogy Csuha Antal tábornok, várparancsnok 1849. márciusában nem adta át a várat a császáriaknak. Perczel tábornok javaslatára ezért ápr. 24-én (márc. 16-ával számítandó ranggal és illetménnyel) őrnaggyá és alakulatának parancsnokává nevezték ki. Ápr. 28-án pedig a katonai érdemjel 3. osztályát is megkapta. Ugyancsak kitüntette magát Hrabovszky Jellacié Újvidék elleni támadásakor, június 11-12-én. A sokszoros túlerővel szemben két zászlóaljjal sikeresen megvédelmezte az Újvidékről Péterváradra vezető hidat, illetve az annak fedezésére az újvidéki hídfőben épített sáncokat. Június végén azonban elhagyta a várat, miután ellentétbe került annak új parancsnokával, Kiss Pál tábornokkal. Ekkor a Déli hadsereg Perlaszon állomásozó dandárának parancsnokságát vette át, s e beosztásában a szabadságharc utolsó napjaiban alezredes lett. Az általános fegyverletételkor Perczel tábornok társaságában Vidinbe menekült. Innen azonban még 1849 októberében hazatért. Önkéntes hazatérése és sikeres kimagyarázkodása következtében igen enyhe büntetést kapott. Az aradi hadbíróságon mindössze egykori császári-királyi századosi rendfokozatától fosztották