Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
GYŐR MÚLTJA - Szabó Péter: Győri tüzérek a Donnál
A keleti hadszíntérre elvonuló győri tüzéralakulatok legénységi állományának csaknem egyharmad része az 1938-ban visszacsatolt Csallóközből (a pozsonyi járásból) származott. Közülük sokakat még a csehszlovák hadseregben képeztek ki, s a gyóri tüzérosztálynál lefolytatott 6-8 hetes átképzés után osztották be őket a két mozgósított csapattestbe. Ezen átképzések a tüzéralakulatoknál nem róttak súlyos gondot a kiképzőkeretre, miután a magyar és a cseh hadseregben is javarészt a Skoda gyár monarchiabeli lövegeit használták. A legénység nagyobbik része természetesen a győri járás területéről bevonultatott sor-, illetve tartalékos állományú tüzér volt, s a nemzetiségi hadkötelesek közül főképpen román és ruszin katonákat kapott a két tüzéralakulat. Az utóbbiak leginkább mint kocsisok, illetve mint a vonatoszlophoz 41 beosztottak teljesítették frontszolgálatukat. A tüzéralakulatokkal elvonuló lóállomány három helyről származott. A legnagyobb létszámot a mozgósításkor bevonultatott polgári lovak és fogatok tették ki, melyek minősítése előzetes lószemlék alapján történt. A tulajdonosok általában a leggyengébb lovaikat, s fogataikat igyekeztek bevonultatni. A lóállományban akadtak ún. vállalkozó lovak is, melyek felvásárolt és a csapatoknál idomított lovak voltak, de azokat tartásra a gazdáknak adták ki. A tulajdonosok - az 5 év utáni végleges megvásárlásuk érdekében - kötelesek voltak megfelelő állapotban tartani őket. A lóállomány kétségkívül legértékesebb részét a tényleges (kincstári) állomány képezte, mely részben állami ménesekből, csikótelepekről, részben bizottságok általi felvásárlásokból származott, s idomításuk a csapatoknál történt. 42 A hadszíntérre való elvonulásuk előtt a két győri tüzéralakulatnak hat hete maradt a bevonultatott állomány némi összeszoktató jellegű kiképzésére, mely lő- és menetgyakorlatokból állt. Győrött nem tartottak ünnepélyes búcsúztatást, a csapatok bevagonírozása, s elvonulása előtt 10 ezer doboz cigarettát ajánlottak fel a kivonuló tüzéreknek a város ajándékaként. 43 Az 5/II. fogatolt közepes tarackos tüzérosztályt szállító, 110 tengelyes vasúti szerelvények 1942. április 17-én indultak el a győri rakodópályaudvarról, s Komárom - Érsekújvár - Galánta - Trencsén - Zsolna Jablonkai-hágó - Katowicze - Radom - Deblin - Breszt - Minszk Szmolenszk - Gomel - Brjanszk útvonalon érkeztek meg április 23-án és 24-én Őreibe. Az osztály az agyonbombázott ukrán város közelében levő falvakban másfél hétig tartózkodott, majd a Kurszk környékére való áttelepülésre kapott parancsot. Ütegei a Kurszktól hozzávetőlegesen 30-40 km-rel keletebbre fekvő Vipolsova helységnél (az ún. „lukas erdőben") foglaltak először tüzelőállást, mely terület a magyar 7. és 9. könnyű hadosztály által a német csapatoktól átvett arcvonal mögött húzódott. 44 A 6. könnyű hadosztály kötelékében elvonuló, de Győrött bevagonírozott 5/1. kísérő tábori ágyús üteg vasúti szállítása 1942. április 24-én vette kezdetét. Kiszállításának útvonala Brjanszkig megegyezett a másik győri tüzéralakulatéval, de azt követően szerelvényét egy szárnyvonalra terelték, s az üteg Dmitrijevben rakodott ki május 9-én. Az összefüggő brjanszki erdőségből támadó partizáncsoportok ellen bevetett, illetve seregteste zászlóaljait támogató üteg tevékenységéről parancsnoka az alábbiakban emlékezett vissza:
