Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Mezey Barna: Egyetemek és jogakadémiák

zőleg: kifejezetten ellenérdekelt volt az állam az ilyen típusú privilegizált státus támogatásában), a kiváltságolt autonómia még a városi élet területén is akadozott. Az egyetem nem mint szuverén önkormányzat, hanem az egyházi és a hatalmi elgondolások függvényeként jelent meg a társadalomban. Az egyetem mesterséges intézmény, a nyugati értelemben vett hallgatói-oktatói csoportosulás még hasonlóságában sem bukkant fel. S minthogy hazánkban az oktatás nagymértékben jezsuita befolyás alatt állott, a megalapítást követően az egyetemi képzés is a jezsuita rendszerbe illeszkedett, az oktatás a Ratio Studiorum szerint folyt.^2 (Csak 1769-ben lett jezsuita intézményből állami egyetemmé a nagyszombati universitas, amikor Mária Terézia 1769. július 17-én kiadott leiratával királyi oltalom alá helyezte az egyetemet.^3) Közismert tény: hazánkban az egyetemi képzés meglehetősen későn kezdődött meg. Az első egyetemalapítási kísérletek (1367, Pécs; 1389, Óbuda; 1467, Pozsony) nem jártak tartós sikerrel^, s csak az abszolutizmus modernizációs próbálkozásainak egyikeként nyithatta meg kapuit 1635-ben a katolikus egyház oktatási monopóliumát megerősítő nagyszombati egyetem. (A nagyszombati universitast jogi fakultással csupán 1667-ben bővítették meg.) Évszázadokig ez az egyetlen lehetőség volt az ország határain belül egyetemi szintű jogi képzésben való részvételre. S minthogy az itt szerzett ismeretek elméleti jellegük miatt a magyar jogi praxisban alig voltak használhatók, továbbá a joggyakorlat senkitől sem követelt meg felsőoktatási végzettséget (sem bírótól, sem ügyvédtől), néhány tucat érdeklődőn túl alig akadt hallgatója a sokszor évtizedig (az alaki jog esetében 12, az anyagi jogéban 15 évig) is eltartó jogtudományi előadásoknak.^ Az egyetemi képzés technikáját az előadási rendszer (a diktálás), tehát elsősorban az elméleti stílus jellemezte. A tanári létszám alacsony: az 1686-tól rendszeressé váló hazai jogi oktatás egyetlen tanára Koller Ferenc volt, s csak 1696-ban csatlakozott hozzá Bencsik Mihály. 1766-ban is még csak két tanára volt a hazai jognak: Nitray Gábor és Zelenay János. A diáklétszám kezdetben talán két tucatot tett ki, s tekintettel az oktatás használhatósági fokára, elhúzódó képzési rendjére, a létszám csak lassan emelkedett. Az előadott stúdiumok 1672-ig az egyházjog és római jog, azt követően megjelent a tanrendben a hazai jog is (melynek rendszeres oktatása azonban csak 1686-tól datálható). A hazai jog két részre tagolódott: theoreticumra és practicumra. Az anyagi és alaki jogot felváltva oktatták a professzorok.^6 : Horváth P.: Jubiláló egyetemeink történetéhez, In: A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből, 1367-1967., ih. 59.o. 1 Tóth A.: Egyetemünk berendezkedése Budán (1777-1784), In: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IV. Budapest, 1968, 89.o. : Ábel J.: Egyetemeink a középkorban, Budapest, 1881.; Békefi R.: A pécsi egyetem, Budapest, 1909.; Csizmadia A.: A pécsi egyetem a középkorban; In: Studia Iuridica Auc. Univ. Pécs PubL, Pécs, 1965.; 1 Kovács K: A büntetőjog oktatása a nagyszombati egyetem jogi karán, In: A magyar állam és jogfejlődése, Budapest, 1981., 203.o. 'Fentiekre nézve vö. Csóka J. L.: A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története, Budapest, 1940.; Eckhart F.: A jog- és államtudományi kar története, 1667-1935. Budapest, 1936.; Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története, 1635-1985, szerk. Sinkovics István, Budapest, 1985.; Kátai G.: A Királyi Magyar Egyetem története, Pest, 1863.; Pauler T.: A budapesti magyar kir. tudományegyetem története, Budapest, 1880., Vécsey